A francia borvidék szívében, Montpellierben megrendezett SITEVI Európa meghatározó szőlészeti, borászati és kertészeti szakkiállítása. Az idei rendezvényen több mint 1000 kiállító volt jelen, és több mint 54 000 látogató vett részt 7 országból. A kiállításon az Agroinform tudósítója is részt vett, akinek sikerült elbeszélgetnie a kiállítás igazgatójával, Cristophe Lecarpentierrel és Laurent De Buyerrel, aki a társszervező AXEMA (Mezőgazdaságigép-gyártók és -importőrök Országos Szövetsége) elnöke.
A kiállításon több mint több mint 54 000 látogató vett részt – fotó: Agroinform.hu
Cristophe Lecarpentier elmondta, hogy a kiállítás helyszíne Occitanie régióban található, ami Franciaország első számú borvidéke. Nem meglepő tehát, hogy a kiállítás is elsősorban a szőlészettel és a borászattal foglalkozik, ahogy ő fogalmazott "minden megoldás megtalálható a szőlőtől egészen a pohárig". Emellett a régióban az olivatermesztés a másik meghatározó ágazat, ha pedig gyümölcstermesztésről van szó, a dió, mandula és a pisztácia említhető meg.
Christophe Lecarpentier kiállításigazgató
A SITEVI idén ünnepelte a 31. születésnapját. Az első kiállítást 1977-ben rendezték meg. A rendezvény nagy előnye, hogy a szőlő ápolásától kezdve a borkészítésen át a csomagolásig mindenre kínál megoldást. A SITEVI programja igyekszik összhangban lenni a jelenlegi piaci viszonyokkal és azokkal a konkrét problémákkal, amelyekkel a szőlészet-borászat és az egész ágazat szembesül. A kiállítás, a konferenciák, a mesterkurzusok és egyéb programelemek együtt segítik a gazdálkodókat adaptálódni az átmenethez. Ugyanis mint mindenhol máshol, itt is sok változást kell feldolgozniuk a termelőknek, köztük a klímaváltozással, a digitalizációval, a mesterséges intelligencia terjedésével és az elöregedő gazdatársadalom problémájával.
Rengeteg újítást láthattak a résztvevők – fotó: Agroinform.hu
"A SITEVI nyilvánvalóan az üzletről szól, és arról, hogy mit lehet most eladni, de emellett arról is, hogy jövőképet adjon, és segítse a befektetőket összehozni az ötletekkel. És, hogy mennyi fejlesztési ötlet van az jól látszik: körülbelül 300 újítást regisztráltak a különböző kiállítók idén" – mondta el az igazgató.
Arra a kérdésre, hogy az agrárium digitalizációja hogyan jelenik meg a szakkiállításon Laurent De Buyer válaszolt. Elmondta, hogy az egyik legfőbb téma, amivel minden gépgyártó foglalkozik, az az energia, pontosabban a mezőgazdaság dekarbonizációja.
A BCS elektromos traktora – fotó: Agroinform.hu
"Szinte minden gyártó próbálkozik különféle alternatív energiaforrásokkal, legyen az elektromos áram, bioetanol vagy hidrogén, mert jelenleg senki nem tudja megmondani, melyik lesz a befutó. Minden energiaforrásnak megvan a maga előnye és hátránya. Jellemző tehát, hogy egy egy cég több megoldással is próbálkozik. A New Hollandnak például van biogáz és elektromos meghajtású erőgépe is. A Kubota elektromos, a Technoma hidrogénnel, majd bioetanollal hajtott gépet is bemutatott. Tehát ez most a trend. A nehézség az, hogy tudjuk, mennyire sok időbe telik meggyőzni a felhasználókat ezek használatáról, mivel az ilyen gépek beszerzése plusz költséggel jár."
Laurent De Buyer, az AXEMA elnöke
"A mesterséges intelligencia a másik fontos téma – folytatta az AXEMA elnöke – itt kiemelt szerepe van a gépi látásnak. Ez különösen a növényvédelemben nagyon fontos. Azonban a szőlő egy háromdimenziós kultúra, itt sokkal nehezebb jó minőségű képet alkotni, mint a szántóföldi növényeknél. Látunk ezen a téren már prototípusokat, de ipari megoldásokat még nem igazán. Abban viszont biztos vagyok, hogy rövid távon megérkezik az is."
Itt Cristophe Lecarpentier kiállítás igazgató vette át a szót: "a mesterséges intelligencia a pontosabb döntésben segít. Például a permetezés során hogyan tudjuk pontosabban kijuttatni a peszticideket és csökkenteni a kiszórt mennyiséget. Minden új technológia segít a gazdálkodásban, és mindegyik a nagyobb kontroll megteremtéséről szól – például a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás területén. A klímaváltozás ugyanis nem csak nagyobb hőséget és szárazságot jelent, de sokszor túl hideg időjárást is, amitől itt, Dél-Franciaországban is szenvednek a termelők.
Sok megoldás koncentrál a növények védelmére. Létezik például az úgynevezett cellar field, ezek energiát termelhetnek, miközben védik a növényeket is. Tehát a kiállításon bemutatjuk a különböző eszközöket, amik segíthetnek a jelenlegi kihívásokkal megbírkózni, és emellett a mesterkurzusok, konferenciák teret biztosítanak a gazdálkodóknak a párbeszédre és arra, hogy új információkkal ismerkedjenek meg. A francia borászati intézet például olyan mesterkurzusokat tart, ahol bemutatják az újabb, ellenállóbb szőlőfajtákból készült borokat. Mindezek célja, hogy segítsünk minden gazdálkodónak előre gondolkodni, hogy átgondolják, mit tehetnek annak érdekében, hogy az új megoldásokkal megvédjék a gazdálkodásukat és folytathassák a termelést.
Robotok a STEVI-n – fotó: Agroinform.hu
Az autonóm gépek, a robotika elsősorban a munkaerő kérdésére jelenthet megoldást. Nem csak arról van szó, hogy hogyan helyettesítjük az embereket, hanem arról is, hogy miként tehető könnyebbé az emberek munkája. A robotizáció a munkaerőhiány kezelése mellett egy másik fontos problémára is megoldást nyújthat: lerövidíti a földeken töltött időt, csökkenti a gazdálkodó feladatait. Ez fontos, mert a mai fiatal gazdák vagy a jövő gazdái nem fognak napi 16 órát dolgozni a hét minden napján, tehát a robotizáció segíthet az agráriumban tartani a fiatal korosztályt."
Laurent De Buyer ehhez hozzátette, hogy már jelenleg is léteznek olyan autonóm gépek, amelyek minden emberi beavatkozás és felügyelet nélkül képesek dolgozni akár a nap 24 órájában. A szőlészetben, gyümölcstermesztésben is ez lehet az irány. Arra a kérdésre, hogy kell-e a jó borhoz az emberi munka azt válaszolta, a szőlőtermesztésben nem kell az ember, ha megvan a megfelelő technológia, minden munkafolyamat elvégezhető gépekkel. "Illetve egy dologhoz valóban kell még az emberi szem – helyesbített – ma már rendkívül nehéz megfékezni a betegségeket, szinte minden évben újabb növénybetegségek jelennek meg. Így a gazda szeme valószínűleg az utolsó eszköz, amit nem tudunk lemásolni, a tapasztalata ebben nem helyettesíthető. Ugyanis a mesterséges intelligencia és a mesterséges látás a betegségek kimutatására ma még korántsem tökéletes.
Ez az eszköz UV-fény segítségével javítja a szőlőnövény kondicióját – fotó: Agroinform.hu
Majd az új borfogyasztási trendekre terelődött a szó. Az interjúalanyok egyöntetűen megerősítették, hogy a fiatalok kevésbé veszik a bort, inkább a sör felé húznak, ez hatással van a bor piacára. A vörösborból az egész világon kevesebb fogy, a fehérborok eladása stagnál, a rozéborokra viszont nő a kereslet. Összességében a globális bormennyiség csökken. Franciaországban vannak termelők, akik átalakítják szőlőültetvényeiket és helyette például pisztáciatermesztésbe kezdenek, ugyanis a pisztácia kevesebb vizet igényel.
Ezért is jelent meg több újítás a borok piacán, a borkészítők is próbálnak alkalmazkodni az új trendekhez. Ilyen a biobor térhódítása, az alkoholmentes bor, vannak akik a színek megváltoztatásán gondolkodnak, sőt egy kiállító sörbort vagy borsört hozott létre, csakhogy a fura hibridet még nem tudja, hogyan dobja piacra.
A borászatok új termékekkel kísérleteznek, de a csomagolás dizájnja is fontos az eladás szempontjából – fotó: Agroinform.hu
Alapvetően nemcsak a megváltozott fogyasztói szokások okoznak nehézségeket, hanem a hirtelen megjelenő új betegségek is, de az ágazat szereplői igyekeznek alkalmazkodni és új megoldásokat találni, ebben pedig komoly szerepe lehet a digitális megoldásoknak.
"Azt hiszem, ebből arra lehet következtetni, hogy a SITEVI szerepe abban is rejlik, hogy megmutassa a különféle megoldásokat, és emellett időt és lehetőséget teremtsen az információcserére, arra, hogy az emberek beszélhessenek ezekről az új trendekről, elmondhassák, milyen kihívásokkal néznek szembe, és kialakulhasson együttműködés a különböző szereplők között" – összegezte a rendezvény jelentőségét a kiállítás igazgatója.
A SITEVI legközelebb 2025-ben várja a látogatókat a franciaországi Montpellierben.
