Egy átlagos évben a nagyvirágúakból (Palisade, Creamis stb.) becslések szerint 12-13 millió szál, a közepes-nagy virágúból 1,5-2 millió szál fogy. Emellett a csokros – amely egész évben kelendő – és a cserepes fajták is választhatóak. Míg korábban a fehér színű volt a „divat”, manapság a zöld és a kétszínű (piros-fehér, napsárga-narancs, lila-rózsaszín stb.) a legkelendőbb. Országrészenként is eltérő a trend: Nyugat-Magyarországon a pompon típusúak, az Alföldön, Tiszántúlon a napraforgóra hajazó Eleonóra dívik.
A nagyvirágú fajták iránt a legnagyobb a kereslet – fotó: MTI/H. Szabó Sándor
Az utóbbi években az előre gyártott kisebb koszorúkra is nőtt az igény, amit az urnás sírhelyek megnövekedett aránya is okoz. Szakemberek szerint idén az is befolyásolja a vásárlásokat, hogy a koronavírus miatt sok idős ember nem, csak fiatalabb családtagjaik mennek ki a temetőbe, akik kisebb, kevesebb virágot vesznek. Valamint míg hagyományosan sokan előre jelezni szokták a virágüzletekben vételi szándékukat, ez most mérséklődött, az utolsó napokban veszik a növényeket.
Halottak napjához közeledve vegyes a kép az országban: a főváros vonzáskörzetében és a nyugati országrészekben drágábban megy a krizantém, de például Szeged környékén – ahol jelentős a termesztés – alacsonyabbak az árak, illetve Nyíregyháza térségében a fehér, nagyvirágúból hiány van, az ott termesztett krémfehérből pedig túlkínálat.
Idén az előállítási költségeket a magas euróárfolyam jelentősen befolyásolta: mind a dugványok, mind a szükséges vegyszerek többe kerültek. Ugyanakkor az esős időjárás alapvetően kedvezett a termesztésnek, nem kellett több hetes augusztusi kánikula miatt extrém lefedési költséget finanszírozniuk a termelőknek.
Októberben és november elején az éves krizantémmennyiség 60 százalékát adják el a kereskedők – fotó: MTI/Komka Péter
Tekintve a krizantém erősen szezonális jellegét, a termesztés és a logisztika, értékesítés is komoly szervezést és feszes időzítést igényel. A vágott virágot több napos pulton tartásra felkészítve kell átadni a boltosoknak. A termesztés alapvetően nagyvárosok közelében jellemző, de kiemelhető jelentős termőterületként Dabas, Lajosmizse, Kecskemét térsége, Nyíregyháza és Szeged környéke. Mindemellett az egész országban jellemző a kisebb mértékű helyi termesztés is, sajnos a legtöbb helyen korszerűtlen módszerekkel, több évtizedes technológiával.
A krizantémtermesztés alapvetően szezonális munka, mintegy 3000 családnak jelent plusz bevételt, közülük 800-an foglalkoznak jelentősebb mértékben krizantémmal, de ők is a tavaszi dísznövények termesztését egészítik csak ki ezzel. A tapasztalatok szerint 2020-ban nem csökkent a termesztők száma, de sokan kevesebb dugványt vásároltak tavasszal a megszokottnál, tartva a koronavírus miatti bizonytalan helyzettől.