Az Eurostat adatai szerint az Európai Unióban a szilva termőterülete csökkenő tendenciát mutat, 154 ezer hektár volt 2020-ban, míg az ezredforduló idején 220 ezer hektár – olvasható az Agrárközgazdasági Intézet agrárpiaci jelentésében.
A betakarított termés mennyisége 2020-ban 25 százalékkal volt alacsonyabb mint egy évvel korábban. Az EU legnagyobb szilvatermelő országa Románia valamint Franciaország, Olaszország és Spanyolország voltak 2020-ban.
Az idei tavasszal jellemző fagyok terméskiesést okoztak a német és szerb szilvaterületeken, ezzel szemben Lengyelországban körülbelül 10 százalékkal nő a betakarított termés a tavalyihoz képest.Ukrajnában az elmúlt években nőtt a szilvaültetvények területe, ráadásul idén bőséges volt a termés és rekordalacsony árak alakultak ki szemben a tavalyi magas árakkal. Az ukrán szilvahelyzetről korábban itt írtunk.
Szilvahelyzet Magyarországon
A KSH adatai szerint Magyarországon 7,06 ezer hektárról 27 ezer tonna szilvát takarítottak be 2020-ban, ami az elmúlt húsz év legalacsonyabb termése volt. Szakértők idén jobb terméskilátásokat jeleznek.
A KSH adatai szerint a friss szilva exportja 1,4–7,6 ezer tonna között alakult az elmúlt három évben. Az export célországa elsősorban Németországba, ahol Spanyolország és Olaszország mellett hazánk a harmadik helyen áll a szilvabeszállítók sorában.
A 2020. évi rekord gyenge termésnek köszönhetően a friss szilva külkereskedelmi egyenlege a korábbi évektől eltérően pozitívról negatívra változott, azaz a szilvabehozatal kevéssel ugyan, de meghaladta az exportot.
A tavalyi rossz termés miatt több volt a szilvaimport, mint az export – Fotó: Envato
Az AKI PÁIR adatai szerint a Budapesti Nagybani Piacon a belföldi szezon idején a hazai mellett folyamatosan jelen volt az import szilva is. A szilva termelői ára (393 forint/kilogramm) megegyezett a 27–40. héten az elmúlt év azonos időszakának átlagárával.
Milyen lesz az idei év?
Hazánkban a legnagyobb területen Bács-Kiskun és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében termesztenek szilvát a KSH összeírása szerint. Az ország egyes területein a szakemberek jó termésre számítanak, például Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében egészen jók a kilátások. Bács-Kiskun megyei gazdák némileg más nyilatkoztak, ott sok helyen okozott gondot a tavaszi fagy, illetve a nyári jégverés. Olyan is akad, aki most döntött amellett, hogy az idei télen kivágja a 2 hektárnyi szilvaültetvényét.
Ennek oka sokrétű, gondot okoz az, hogy az exportra vásárló cégek jelenléte az utóbbi időszakban nem jellemző Bács-Kiskun megye déli részén, gyakran kell terméskieséssel számolniuk az időjárás miatt és nehéz helyzeteket teremt a munkaerőhiány is. A termelők egy része szerint ráadásul a nagybani árakat már jelentősen befolyásolja a lengyel szilvatermés is. Mivel az ukrán szilvatermesztés is előretörőben van, előfordulhat, hogy ez szintén hatással lesz a gyümölcs értékesíthetőségére és árára. Éppen ezért a lapunknak nyilatkozó termelő azt mondja, bízik a helyi piacokban, ott mindig van kereslet a gyümölcsre, és "normális" árat is lehet érte kérni. A szilvára egyébként lenne kereslet cefre-alapanyagként is.
A fajták tekintetében is történtek változások, Jánoshalma környékén például a legtöbb helyen Lepotica ültetvények voltak a jellemzőek, ma már azonban sok helyen a Top fajtasor egy-egy fajtáját telepítik. Vannak olyan típusok is ezek között, amelyek esetében a gyümölcs eltarthatósága akár egy hónappal is kitolható, ami egyébként az exportlehetőségek szempontjából fontos.