Aszály és kánikula sújtja a magyar mezőgazdaságot, a magyar kerteket. A kórokozók (gombák, baktériumok) többségének túl szárazak ezek a hetek, nem alakult ki az a levélnedvesség-borítottság, ami a terjedésükhöz szükséges. (Már azt sem bánnám, ha többet kellene permetezni, csak végre eleredne az eső...)

Védekezni kell a dióburok-fúrólégy ellen

A gyümölcsmolyokat, az atkákat és a dióburok-fúrólegyet kevésbé zavarja a kánikula. Úgy tűnik, hogy révbe ért a diólégy elleni védekezés gyakorlata is. A Combi-Protec felhasználását ismertető videó már itthon készült. Érdemes megnézni!

Jelenleg 0,5 literes kiszerelésben lehet kapni, de tervezik a kisebb kicsomagolását is. A szakember 10-14 naponkénti permetezést ajánl, úgy számolom, hogy a szüretig öt permetezéssel biztosan számolni kell. Tehát ötször biztosan be kell keverni a készítményt (1 dl Combi-Protec + 1 zacskó Mospilan SG).

Ezzel a kétliternyi permetlével egy alkalommal tíz fát tudunk kezelni, ezért ebből logikusan következik, hogy „szövetkezni" kellene a közelben lakó diófás házikerteseknek. A kertbarát körök segíthetnek a szervezésben. (Az ajánlott kiindulási mennyiséget elvileg lehetne felezni, de a 4 grammos Mospilan pontos kettéosztása és az egyliternyi permetlé kiszórása nehezebb feladatnak tűnik.)

Varga László kollégám (Kwizda Agro Hungary Kft.) szellemes és házilag is elkészíthető csapdájának a fotóját megtalálják itt. Nappal színcsapdaként, éjjel pedig fénycsapdaként működik. A cseresznyelégy, a diólégy a sárga színhez és az éjjeli szolárfényhez is vonzódik, majd a tál alján lévő pl. mosogatószeres folyadékban végzi. Előrejelzésre és bizonyos mértékig gyérítésre is szolgál. A földibolhák előrejelzésére is a sárgatálat használják.

Hajnalban és főleg estefelé öntözünk és permetezünk, nappalra a hűvös szobába kényszerülünk. Most talán jobban ráérünk olvasni, internetezni. Már többször ajánlottam Önöknek az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKI) házikerteseknek szóló írásait, az ingyenesen letölthető anyagait. A biotermesztésben engedélyezett és kipróbált módszereket ismertetnek.

A csökkenő növényvédőszer-kínálat miatt, de a környezetünk megóvása szempontjából is egyre fontosabbak lesznek a biológiai védekezés technikái. Érdemes a hírlevelükre is feliratkozni.

Öntözés nélkül nem megy!

Öntözés nélkül nem megy. A kerti kutak fúrásával kapcsolatos hír elérhető itt. Reméljük, hogy hamarosan módosítják a törvényt, és könnyebben lehet majd „kutat ásni".

A parkokban egyre gyakrabban láthatjuk a fatörzseket körülölelő öntözőzsákokat. A fotón látható oldalzsebbe töltik a kb. 75 liternyi öntözővizet, mely lassan szivárog ki közvetlenül a fa tövéhez. A „faöntöző zsák" szavakra keresve a kereskedelemi kínálattal és pl. a házilag elkészíthető változatával is megismerkedhetnek.

A fatörzset körülölelő öntözőzsák – fotó: Zsigó György

Terjed a lisztharmat

A hajnali pára elegendő a lisztharmatok terjedésének. Friss fertőzés tünetét látják szőlőlevélen (mai fotó) és csigarágás lyukait a másik képen (07.12-én készült).

szőlő

Friss fertőzés tünete szőlőlevélen – fotó: Zsigó György

Csigarágás lyukai – fotó: Zsigó György

A lisztharmatra egyébként nem érzékeny szőlőtőke a ház oldalában, viszonylag árnyékosabb fekvésben van, míg a csigák által lyukasra rágott díszlapu (?) egy kerti tó mellett burjánzik. Az idei szárazság általában nem kedvez a csigáknak, de ez itt ideális helyszín a számukra. Ismétlem magam. Csak a kertjét jól ismerő gazda tud dönteni arról, hogy hol és mikor indítsa a védekezést. Ezt a szőlő esetében elkezdheti, a dísznövénynél pedig már elkésett (vagy nem bírt a csigákkal).