Mint ahogy az írásunk első részében is jeleztük, a fóliasátrak szellőztetése a hőmérséklet és a páratartalom szabályozása miatt télen is fontos, de nélkülözhetetlen az asszimiláció során felgyülemlett oxigén cseréje miatt is.
Zárt térben történő termesztés esetén, így a fóliák alatt és az üvegházakban is – szellőztetés híján – előfordulhat, hogy az oxigén nagymértékben felgyülemlik a CO2-höz képest, aminek következtében az asszimilációs folyamatok lelassulnak (leállnak), csökken a növény szervesanyag-, illetve szárazanyagképzése, romlik a termőképesség.
Ugyanakkor a szén-dioxid-tartalom mérsékelt emelése, mesterséges növelése (egy határig!) több szervesanyag-képződést, nagyobb lombtömeget eredményez, amit még a fényszegény téli hónapokban is érdemes figyelembe venni. 1 m2 levélfelület óránként ~ 2-3 g, azaz 1-1,5 liter szén-dioxidot képes felvenni optimális fény- és hőviszonyok mellett. (1 liter CO2 tömege 20 0C-on 2 gramm.) Fejes saláta hajtatása esetében a növény fejlettségétől függően (!) 1 m2 talajfelületre ~1-1,5 m2 levélfelület jut, amiből következik, hogy 1 m2 hajtatófelületre számítva 2-3 literre, azaz 4-6 g CO2-re van a növénynek szüksége óránként.
A fejes saláta – nagy lombfelületéből adódóan – jelentős mennyiségű szén-dioxidot használ fel, a fejesedés idején 4-6 g/m2 CO2-t óránként – fotó: Dr. Terbe István
Bár a levegő szén-dioxid-tartalom-növelésének akkor van igazán nagy jelentősége, ha sok a fény, amikor az intenzívebb asszimiláció feltételei adottak, de a növények borús időben, télen, gyengébb fényviszonyok mellett is – a kevesebb fény energiáját felhasználva – folyamatosan képeznek szervetlen anyagokból szerves vegyületeket, csak lényegesen lassabban. Vagyis télen is szükséges a fóliában vagy az üvegházban a szén-dioxid jelenléte!
Abból adódóan, hogy az asszimiláció következtében megnövekszik a légtérben az oxigéntartalom a szén-dioxid rovására, valamilyen úton szükséges a CO2 mesterséges pótlása.
A szén-dioxid-ellátás esetében is érvényes a minimumtörvényből adódóan is az egyes élettényezők/környezetei tényezők összhangja! Csak tápanyagban harmonikusan ellátott közegben, megfelelően nedves talajon, egészséges növények esetében számíthatunk kedvező hatásra, termésnövekedésre. Elhasználódott, piszkos fólia alatt, lebetegedett növényeknél nincs értelme a CO2 pótlásának.
Természetes körülmények között, szabadban a légkör CO2-tartalma az utóbbi fél évszázadban 310 ppm-ről napjainkra 410 ppm-re emelkedett, ami a klímaváltozás egyik oka is. (Nem tekinthető egy állandó értéknek, a légkör CO2-koncentrációja évszakos változást is mutat, májusban magasabb, késő ősszel alacsonyabb.) Késő tavasszal és nyáron, napos időben, amikor a fényerősség eléri a 100-200 W/m2-t (15 000-30 000 lux), mesterséges szén-dioxid-adagolással, 800 ppm-es töménység mellett igen intenzív asszimilációt, nagy szervesanyag-képződést érhetünk el, ezen a CO2- koncentráción maximális a növény teljesítőképessége.
Késő ősszel, télen és kora tavasszal is érdemes, sőt kell a légtér szén-dioxid-tartalmára figyelni. Gyenge téli fényviszonyok mellett, borús idő esetén (40W/m2 ~ 5000-6000 lux) lényegében csak a természetes érték, azaz 400 ppm tartására kell törekedni, ami többszöri szellőztetéssel elérhető. Viszont tavasszal, már kissé felhős időben is (70-100 W/m2 ~10 000-15 000 lux) 550-650 ppm koncentráció az ajánlott, ebben az időszakban már igen jelentős hatása van a CO2 mesterséges pótlásának.
Meg kell jegyezni, hogy maga a talaj is bocsát ki szén-dioxidot, különösen a magas szervesanyag-tartalmú, kertészeti talajok (2-15 gramm/m2/nap), ami ugyan intenzív napsütésben nem fedezi a növény igényét, de késő ősztől kora tavaszig a növények asszimilációja szempontjából nem elhanyagolható.
A disszimiláció hatására éjjel is képződik CO2, amit a növény a reggeli órákban tud hasznosítani. Mennyisége az éjszaka, azaz a sötét periódus hosszától és a léghőmérséklettől függően 10-20 g/m2.
Tehát a téli szellőztetés a fóliák légcseréje, a hőmérséklet és a páratartalom szabályozása mellett a szén-dioxid-tartalom szabályozása (növelése) miatt is fontos!
Ha szellőztetéssel tartani tudjuk a külső légtér CO2-szintjét (~ 400 ppm), már csupán azzal 5-15%-os termésnövekedést érhetünk el, amihez óránkénti légcserére van (lenne) szükség. Erre nincs mindig lehetőség, előfordulhat, hogy télen, az intenzív napsütés ellenére a külső léghőmérséklet nagyon alacsony, például fagy van.
Egy intenzívebb és tartósabb szellőztetés esetén fennáll a megfázás (karalábé jarovizációja, szárképzése) vagy a növények elfagyásának veszélye, nem is beszélve a fűtött fóliák esetében a szellőztetésből adódó többlet fűtési költségekről. Ilyen esetben, ahol megvannak a technikai feltételek, szellőztetés helyett eredményesen alkalmazhatjuk a szén-dioxid-trágyázást.
A téli szellőztetés a fóliák légcseréje, a hőmérséklet és a páratartalom szabályozása mellett a szén-dioxid-tartalom szabályozása (növelése) miatt is fontos – fotó: Pixabay
A szellőztetésen kívül a légtér CO2-tartalmának növelésére, azaz a szén-dioxid-trágyázásra háromféle módszer kínálkozik:
• szénhidrogének (propán-bután, fölgáz, könnyű kénmentes tüzelőolaj) égetése,
• szárazjég kihelyezése és
• cseppfolyós, azaz palackos szén-dioxid bevezetése a fólia légterében.
1 kg propán-bután gáz elégetésével 3 kg szén-dioxid nyerhető, 1 kg kénmentes petróleumból pedig 2,5 kg. (20 °C-on egy liter CO2 tömege 2 gramm.) A módszer előnye, hogy télen hőt is termel. A szárazjéggel nehézkes használata és kevésbé pontos adagolása miatt egyre kevesebben foglalkoznak, alkalmazása napjainkra szinte teljesen visszaszorult.
Nálunk a cseppfolyós CO2 használata terjedt el, aminek nagy előnye a tisztaság, a könnyű és pontos adagolás lehetősége. Kijuttatása nem növeli télen az egyébként is magas páratartalmat, a fent említett növények hajtatásánál biztonsággal javasolható.
A növény szén-dioxid-hasznosítása elsősorban a megvilágítás függvénye, ennek megfelelően kell a CO2 adagolását végezni. Napfelkelte után 1,5-2 órával kell elkezdeni, és napnyugta előtt ugyancsak két órával korábban befejezni, de borús idő esetén valamivel még korábban. Szellőztetés előtt egy órával, illetve a szellőztetés idején szüneteltetjük a szén-dioxid-trágyázást.
Összefoglalva a hidegtűrő növények téli szellőztetésével kapcsolatos tudnivalókat, meg kell állapítani, hogy nincs könnyű helyzetben a primőrkertész. Döntés esetén három tényezőt kell az időjárástól és a növényfajtól függően egyeztetni, a hőmérséklet és a páratartalom szabályozása mellett a növény szén-dioxid-igényét, ami széles körű ismeretet és sok tapasztalatot igényel.
