A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Mezőgazdasági Genetikai Erőforrások Igazgatósága (Nébih-MGEI) Pölöskei Fajtakísérleti Állomásán nemrég szelídgesztenye-fajtahasználati bemutatóra és ismertetőre került sor, itt váltottunk szót Dr. Szani Zsolt témavezetővel a hazai gesztenyetermesztés helyzetéről és az újabb fajtákról.
– Itt Pölöskén sok más mellett szelídgesztenye fajtákat is vizsgálunk; egyrészt hazai nemesítésű fajtákat a Nemzeti Fajtajegyzékben történő regisztrációhoz, másrészt az Európai Unió Növényfajta Hivatalának végzünk gesztenyevizsgálatokat a közösségi szintű fajtaoltalomhoz – bocsátotta előre Dr. Szani Zsolt. – Magyarország és azon belül Pölöske az egyetlen EU közösségi szintű növényfajta-oltalomra megbízott gesztenye fajtavizsgálati állomás, így valamennyi fajtajelölt, illetve a vizsgálatban érintett összes fajta ide, hozzánk érkezik meg Japántól Spanyolországig. A ma kiállított fajták már mind megkapták a regisztrációt és a fajtaelismerést; vannak közöttük hazai és külföldi fajtaújdonságok is.
Balról Dr. Szani Zsolt látható – fotó: Horváth Attila
– Európa-szerte, illetve hazánkban már több évtizede pusztít a kéregrák, ami nagyon súlyos károkat okozott a honos gesztenyefa-állományban, illetve számos új betegség is megjelent, ezért a nemesítők igyekeznek új, ellenálló fajtákat létrehozni – folytatta a szakember. – A leggyakrabban úgynevezett interspecifikus hibrideket állítanak elő, ami azt jelenti, hogy az Európában őshonos Castanea sativa gesztenyefaj jóízű változatait keresztezik olyan ázsiai fajtákkal, amelyek nagyobb ellenállóképességet mutatnak a kéregrákkal, vagy más betegséggel szemben, emellett nagy gyümölcsűek és korán termőre fordulnak. Az itt folyó munka jelentőségét az adja, hogy hazai viszonyok között látjuk, hogy az említett nemesítői célok mennyire teljesülnek. A tapasztalataink azt mutatják, nagyon fontos, hogy ezeket a megfigyeléseket és kísérleteket az adott termőtájban végezzük el, mert nemcsak a fajtatulajdonságok, hanem az ellenállóképesség is képes változni a termőhelyi adottságok függvényében.
Látványra is impozáns gesztenye fajtasor – fotó: Horváth Attila
A szakember hozzátette: az új fajták közül általában mindig azok keltik fel a termelők érdeklődését, melyek nagyméretű termést hoznak. Ez azonban nem biztos, hogy jó döntési alap, hiszen csupán egyetlen szempont és nem feltétlen a legfontosabb. Ráadásul ez a tulajdonság csalóka, mert általában az egy kupacsban megbúvó 3 termés közül egy nagyra megnő, a többi pedig az átlagnál is kisebb marad. Azaz másod-, vagy harmadosztályú áruként értékesíthetők csak, nyilván, alacsonyabb áron. Vagy ami még rosszabb: léhák maradnak és egyáltalán nem eladhatók.
– Nagyon különböző lehet a fajták felhasználhatósága is, már a termésméret is meghatározza, mennyire optimális az adott fajta a feldolgozóipar számára – folytatta a gondolatmenetet. – S nem utolsósorban: milyen a gesztenyeszemek beltartalma, a főzött gesztenyebélzet állaga (homogén vagy morzsalékos), s természetesen, mekkora az adott célhoz igazodó méretekhez kapcsolódó ár. Ha valaki ültetvényt szeretne létrehozni, először mindig a piacot kell megvizsgálni és annak igényéhez igazítva válasszunk fajtát. Persze, olyat nagy valószínűséggel nem fogunk találni, ami valamennyi szempontnak 100 százalékig megfelel, de érdemes rá törekedni – a saját jól felfogott érdekünkben. Természetesen, nem árt némi kompromisszumkészség.
Dr. Szani Zsolt arról is beszélt: a hazai ültetvényekben jelentős károkat okozott a gubacsdarázs is. Vannak fajták, melyek ellenállóak a kártevőnek, az egyik ilyen az éppen Zalából a fajtajegyzékbe felvett Nemeshetési korai fajta, melynek további előnye, hogy sütés előtt nem kell felvágni a héját, nem hajlamos a szétrobbanásra, hanem egyszerűen magától felreped és kinyílik.
Azt is megtudtuk a szakembertől: a héjas gyümölcsök fogyasztása világszerte nő, ez nemcsak globális, hanem hazai tendencia is. Ez újabb és újabb fajták nemesítésére ösztönzi a nemesítőket, s jó lenne, ha ehhez a nemesítői kedvhez a termelői is felzárkózna. Mivel a gesztenye későn virágzik, a korai fagyok nem veszélyeztetik a termést. A virágzáskori sok csapadék nem szerencsés, mert romlik a termékenyülés és kedvez egy új betegség, a gesztenye gnomónia terjedésének, de ha későn érő fajtát választunk, a nyár végi, ősz eleji eső jelentős mértékben képes növelni a termés méretét.
