A 2021-es évhez képest erőteljes csökkenés várható Európában a görögdinnye termőterületében és termésében, a visszaesés a legnagyobb termelő országokat is érinti. Keresleti piac alakulhat ki, de a termesztés feltételei is sokkal nehezebbé válnak az idén - írta a fruitveb.hu miután Sándor Lászlóval, a Nunhems Hungary Kft. termékspecialistájával beszélgettek az idei évben várható fejleményekről.
A 2021-es évhez képest erőteljes csökkenés várható Európában a görögdinnye termőterületében és termésében — fotó: pixabay.com
Magyarország: a területcsökkenés 20% körüli lehet
Korábban 100 ezer tonna közeli mennyiségeket exportáltunk görögdinnyéből, most az összes termelésünk körülbelül 130-150 ezer tonna - ebből 100-120 ezer tonnát fogyasztunk el. Ez egy főre vetítve évi 10-12 kg-os átlagos fogyasztást jelent. 2021-ben körülbelül 3500 hektáros termőterületen értük el ezt a mennyiséget, ám a terület olyan vészesen csökken, hogy az utóbbi 7 évben csaknem megfeleződött.
A becslések szerint 15-20%-os területcsökkenés várható, - annak ellenére is, hogy még nem zajlott le az összes vetőmag-eladás és vetés - ez körülbelül 700 hektárral csökkenti a területek nagyságát - azaz 2700-2800 hektárra esik vissza a hazai termőterület. Lassan de biztosan tovább folytatódik a termelői koncentráció: egyre kevesebb, de nagyobb termelő van a piacon. Hazánkban idén a kis-közepes termelők a korai dinnyék termelésére összpontosítanak, míg a nagyobbak a teljes szezont lefedik.
Fő exportpiacaink
2020-ban az exportunk 29500 tonna volt, ez negyede-ötöde volt a teljes termelésünknek. A végleges tavalyi adatok még nem állnak rendelkezésre, de szakértők becslése alapján 22-23 ezer tonnánál többet külföldi piacokon biztosan nem értékesítettünk.
Kiemelkedik az exportpiacaink közül Csehország, második Szlovákia, a harmadik pedig a korábbi első Lengyelország, akit Németország követ. A további helyezettek között a kevésbé jelentős piacokat találjuk, köztük Ausztriával, a Balti államokkal, és Finnországgal, de ezek csak néhány kamionnyi tételt jelentenek.
A cseheknél és a szlovákoknál kihasználjuk a helyzeti előnyünket, hiszen közel vagyunk hozzájuk, ez pedig kedvező szállítási költségeket eredményez. Az utóbbi 3-5 évben Olaszország kiszorított minket Lengyelországból elsősorban az alacsony áraik miatt. Az olaszoknál ugyanis nagy, jól szervezett cégek termeltetnek, több hónapon keresztül tudnak szállítani a klímájukból adódóan (már május elején komoly termés van a dél-olasz területeken, majd júniustól, szeptember végéig az északi területek következnek), így az olaszok már májustól kezdve szállítanak a lengyel piacra, így a júliusi-augusztusi időszakban akár azt is megtehetik, hogy a piac megtartása érdekében kicsit buknak az árakon.
A szállítási költségekben Gdanskba vagy Varsóba szállítani Észak-Olaszországból vagy Magyarországról már nem okoz számottevő különbséget (legalábbis idáig), míg Pozsony vagy Prága érzékelhetően közelebb van hozzánk. Nyáron Zakopanéban vagy Krakkóban már főleg olasz dinnyét találhatunk, míg Prágában arányaiban több magyar áru van a polcokon.
2020-ban az exportunk 29500 tonna volt, ez negyede-ötöde volt a teljes termelésünknek — fotó: pixabay.com
Fő importpartnereink
Magyarország legfőbb importpartnerei Olaszország és Görögország, de a marokkói import is megjelenik a szezon elején és a boltok polcain főleg a különlegességek között spanyol árut is találni. Spanyolország és Olaszország Szenegálban is termeltet, ahol lehetséges a dinnye termelése az év 6 hónapjában, elsősorban a közép- és dél-amerikai (Brazília, Costa Rica, Honduras) dinnye kiváltására.
Szeptembertől már képes Dél-Amerika is Európába szállítani, míg január végétől Szenegálból érkeznek tételek az öreg kontinensre. Egyéb importpartnereink között ott szerepel Albánia és Makedónia is, de ezek nem jelennek meg rendszeresen jelentős tételekkel a magyar piacon, elsősorban exportpiacainkon tűnnek fel. Évről-évre nő az importált görögdinnye mennyisége, így lassan elmondhatjuk, hogy nettó exportőrből importőrré válunk.
|
Olaszország
Olaszországban tavaly mintegy 16 ezer hektáron termesztettek dinnyét, de 2022-ben legalább 10%-os csökkenéssel számolnak, ami egyes becslések szerint körülbelül 1750 hektár kiesését jelenti a termelésből. Ez leginkább a júliusi-augusztusi betakarítású szabadföldi dinnyéket érinti.
Délen viszont - Nápoly és Lecce környékén egy négyzetmétert sem fog csökkenni a hajtatott felület, ugyanis az itt megtermelt árut magasabb áron tudják értékesíteni. A Nápoly környékén tevékenykedő Agrieuropa - ami az egyik jelentős termesztő és exportőr cég - tavaly 700 hektáron gazdálkodott, ebből 300 hajtatott, 400 pedig szabadföldi termesztés volt. Ebből a hajtatott területet mind megtartják, a szabadföldit viszont 250 hektárra csökkentik.
20 ezer hektáron termesztettek 2021-ben sárgadinnyét, de várhatóan legalább 10%-kal ez is csökkenni fog.
A tavalyi termőévben jóval alacsonyabb értékesítési árakat eredményeztek a különböző időjárási anomáliák, ami miatt „összeérett" a dinnye. Most gyűrűzik majd be a szeptemberben elindult inputanyag-áremelkedés, arról nem is beszélve, hogy a termesztők át tudnak térni a nagyon vonzó alternatív növényekre is (jelenleg a napraforgó és a tavaszi búza jelent most vonzó lehetőséget). Húsvét környékén még biztosan nem jelenik meg komoly mennyiségű áru a boltok polcain, mert a dél-olasz dinnyeszezon idén körülbelül 10 napos késésben van.
Most gyűrűzik majd be a szeptemberben elindult inputanyag-áremelkedés hatása is — fotó: pixabay.com
Görögország
A második legtöbb görögdinnyét Olaszország után innen importáljuk. Tavaly ugyan12 ezer hektáron termeltek, de itt is 30%-kal zsugorodik a terület, a visszaesés főleg a júliusi-augusztusi betakarítású termést érinti.
Spanyolország
A spanyolok 2000 hektárral csökkentették a területüket a nehézzé váló értékesítés miatt (tavaly 23 ezer hektáron termesztettek dinnyét). A hajtatott termesztéssel idén nem lesznek gondok, de a komoly aszály miatt 20-25%-os visszaesés várható a szabadföldi kultúrákban.
Törökország
A törököktől csak ritkán hozunk be dinnyét, de komoly szereplők a német exportpiacon. Nagyjából a spanyollal együtt kezdődik a török szezon is - jelentős hajtatott területek vannak Antalya könyékén. Összesen körülbelül 22 ezer hektáros hibrid dinnye termőterülettel rendelkeznek, de a friss hírek szerint ez csökkenni fog körülbelül a harmadával az idén.
A törököknek is nehézségeik voltak az értékesítéssel, de az igazi gondot a török líra 50%-os inflációja melletti inputanyag-áremelkedés okozta. Aranyárban képesek csak termelni, ráadásul Oroszország a fő zöldség-gyümölcs exportpiacuk, a háború miatt pedig igen kockázatosak az ide vezető útvonalak. Törökországban emiatt leestek a belföldi árak, szinte minden zöldségféléből hirtelen túlkínált alakult ki.
A törököknek is nehézségeik voltak az értékesítéssel — fotó: pixabay.com
Ukrajna
Az ukrán termelési adatok elég megbízhatatlanok mert nagyon sok az országban az extenzív helyre vetett, öntözetlen dinnye. A 20-25 ezer hektáros országos termőterület az előző években reális becslésnek tűnhetett - nekünk a lengyel piacon, augusztus közepétől váltak komoly versenytársunkká.
Főleg a déli területeken, Herszon régióban, Odessza felett vannak jelentős korai termesztő régiók, de itt sajnos a háború közbeszólt a termesztésbe. A magyar exportőröknél a lengyel és baltikumi cégek már be is jelentkeztek, mivel úgy látják, hogy Ukrajnából várhatóan nem nagyon érkezik áru az idén, nagyon bizonytalan az import helyzete.
Piaci lehetőségek az idei évben
A vetőmagok értékesítéséből az európai területi trendeket körülbelül 5%-os pontossággal lehet látni. A komoly terméscsökkenés biztosnak látszik, így minden lehetőség adott arra, hogy keresleti piac alakuljon ki a tavalyi év túlkínálata után, amikor az alacsony árak miatt például Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében rengeteg dinnye maradt a földeken.
A komoly terméscsökkenés biztosnak látszik, így minden lehetőség adott arra, hogy keresleti piac alakuljon ki — fotó: pixabay.com
Most augusztusban valószínűleg sokkal nagyobb esély lesz eladni a termést. Kérdés viszont, hogy a jelenlegi viszonyok között mennyire éri meg a termesztés, különösen úgy, hogy nálunk is igen vonzó alternatívát jelenthetnek más kultúrák, például a sokkal kevésbé kockázatos napraforgó - írja a fruitveb.hu.
_fill_540x300_0.jpg)
