A fehérbor kategória győztese: egy 2022-es Zenit a Mátrából
Maróti Attila (Mátrai borvidék) DMR technológiával előállított Zenit bora nyerte el a fehérbor kategória első díját a huszadik alkalommal megrendezett Syngenta borversenyen. "A DMR technológiát én olyan módon alkalmazom, hogy teljes érésben a nyolcrügyes terhelésű tőkén 4 rügynél átvágjuk a szálvesszőt. Ezzel megszűnik a szőlő és a tőke közötti kapcsolat, és a szőlő beltartalma elkezd bekoncentrálódni. Nem csak a cukor, hanem az íz, aroma, savak is intenzívebben jelennek meg a borban" – mondta kérdésünkre a borász.
A Maróti pincészet szőlőterületei Gyöngyös környékén találhatóak – Fotó: marotipince.hu
A Maróti birtok szőlőterületei mintegy 60 hektáron találhatóak a Mátrában, a termés mennyiségének 1-1,5 százalékából készítenek bort, a többit pedig szőlőként értékesítik. Hosszú távon viszont nem ez lesz az útja a borászatnak, a díjnyertes borász elmondta, hogy arra is lát esélyt, hogy drasztikusan csökkenteni fogja a szőlőterületet és csak palackos bor előállításával fog foglalkozni.
"A magyar szőlőtermesztés utóbbi 4-5 öve nem úgy alakult, ahogyan mi, borászok reméltük, a tavalyi aszályos év pedig feltette az i-re a pontot" – mondta Maróti Attila. "A Mátrai borvidéken 2022-ben 500 mm csapadék volt, abból 270 mm szüretkor, így az aszálytünetes szőlőt végül rothadtan szüretelték sok helyen".
A jövőben arra szeretne koncentrálni, hogy a lehető legjobb minőségű bort állítsa elő kisebb terület megművelésével, ahol viszont több energia marad az időjárás és egyéb gazdasági körülmények okozta kockázatok minimalizálására. A nyertes Zenit a legjobb bizonyíték arra, hogy ez egy jó irány lesz.
Peresztegi Tamás, Szentpéteri Attila, Jarecsni János, Nyitrainé dr. Sárdy Diána, Eric Thomas, Maróti Attila (balról jobbra a képen) – Fotó: Sygenta
Változnak a fogyasztói szokások, de a tokaji aszú a borok a királynője marad
A fogyasztói szokások változnak, sokan keresik a könnyebb borokat. Mit gondol erről egy olyan borász, aki Tokaj-Hegyalján, az édes, testes borok hazájában dolgozik? "A bortrendek folyamatosan változnak, de az aszú mindig is aszú marad, Tokaj-Hegyalja borainak királya. Ez az a bor, amit bátran, bárhová a világban el lehet vinni, meg lehet mutatni, viszont nagy feladatnak tartom azt, hogy ezt jól is tudjuk kommunikálni" – mondta az Agroinform kérdésére Jarecsni János, a Béres Szőlőbirtok és Pincészet főborásza, aki átvehette a 2017-es évjáratú Béres Tokaji 6 puttonyos aszúnak járó SynVino-díjat.
Amikor az emberek jó része számolja a kalóriákat, és figyel a táplálkozásra, nem könnyű megtalálni egy édes bor helyét a gasztronómiában. Közben viszont az a trend is megfigyelhető, hogy egyre többen keresik a különlegességeket. Már nem feltétlenül a mennyiség a lényeg egy étkezésnél, hanem a minőség, az érdekesség, a kuriózumok, ami viszont kedvez a tokajinak is. Hiszen bármilyen alkalmat különlegesebbé tehet egy fantasztikus aszú.
Béres Szőlőbirtok Erdőbénye határában – Fotó: Dancsecs Ferenc
És tegyük hozzá: a tokaji nem csak édes. Meg kell említeni a markáns savtartalmat, egy kiváló aszúban egyensúlyban van a sav- és a cukortartalom, amelyet az egyedülálló ízvilág tesz igazán kuriózummá. A tokaji aszú akár 20-30 év múlva is érték, akkor is fogyasztható, hiszen hosszú időn keresztül képes megőrizni harmonikus aromáját, egyensúlyát.
A Béres Szőlőbirtok és Pincészet 2022-ben volt 20 éves, de önmagában a tokaji és az aszútechnológia egy 500 éves történet. "Az aszúkészítés egy olyan technológia, amelyben a hagyományokat a modern megoldásokkal ötvözzük" – összegzett a borász.
A vörösbor kategória győztese: a 2018-as villányi Dávid cuvée
A díjnyertes borról Peresztegi Tamás borásszal beszélgettünk: min múlik egy díjnyertes bor előállítása, mi a titok? Mint mondta, a siker alapja maga az ültetvény, ott dől el majdnem minden, nagyon jó minőségű alapanyagot tudtak szüretelni 2018-ban. A csapadékmentes kora őszi időszak kedvező volt a szüret szempontjából, nem voltak olyan növényvédelmi problémák, ami miatt kapkodni kellett volna, így nagyon magas mustfokkal történt a betakarítás. Maul Zsolt, a pincészet tulajdonosa számára az egyik legfontosabb szempont a magas mustfok, így koncentráltak a színanyagok, intenzívek az ízek. "Az erjedésénél hidegmacerációt alkalmazunk egy napig, utána beindítjuk az erjedést. Minimális (10 százalék) lémennyiséget leengedünk, majd ezt követik a további lépések a technológiai sorban. Ezen a történelmi borvidéken jó alapanyagból fantasztikus bort tudtunk előállítani" – fejtette ki a borász.
A jó bor alapja a jó minőségű szőlő – Fotó: maul.hu
A Maul Zsolt Premium Vinery az alapanyagot egyrészt saját területein állítja elő, nagyrészt viszont helyi termelőktől szerzi be, akikkel gyümölcsöző együttműködést sikerült kialakítani az elmúlt években.
Rengeteg új ötletük van, például kísérleteznek a különböző fahordós érlelési technikákkal, a szokásosnál magasabb alkoholtartalmú borokkal, de a gyümölcsösebb, könnyebb borok kapcsán is bővíteni szeretnék a portfóliót.
Díjat nyert egy kunsági rosé, az alföldi borokról kialakított sztereotípiáktól végre búcsút vehetünk
Hogyan jut el odáig egy Kunsági borvidéken gazdálkodó borász, hogy ilyen elismerésben legyen része? Tettük fel a kérdést Szentpéteri Attilának a SynVino borverseny sajtótájékoztatóján. A versenyen a Szentpéteri Borpince 2022-es Nero Rosé válogatása nyert SynVino-díjat.
"Rengeteg munka előzi meg a sikert. Én magam sem az első generáció vagyok, aki ezzel foglalkozom, és nem is az utolsó, tudatosan építjük a családi gazdaságot a fiammal. Szőlész-borász szakmérnök, növényvédelmi mérnök végzettségem van, a fiam is borászmérnök, tehát amit csak lehet, megtanulunk azért, hogy kihozzuk a legtöbbet az alföldi szőlőből" – mondta Attila.
"Nem magunkat helyezzük előre, hanem a közös célt, ami esetünkben a kiemelkedő minőségű kunsági bor" – Fotó: Szentpéteri Pincészet
Fontos összetevője a sikernek, hogy "felismertük, valójában milyen szőlőket lehet eredményesen termeszteni a Kunsági borvidéken. Ez a felismerés majd' két évtizedes már, terméskorlátozással dolgozunk, olyan termőhelyekre ültettünk, ahol biztosan tudjuk, hogy jól érzi magát a szőlő". Nagyon változatos a talaj ebben a térségben: megtalálható itt barna erdőtalaj, csernozjomon, homok kőpadok, az Ős-Duna hordalékán képződött szerves anyagokban gazdag, agyagos talajszerkezet. Nem kis munka megtalálni a megfelelő fajtákat és technológiát.
"Nekünk csak a minőség a fontos" – hangsúlyozta a borász. De ez nem egy filozofikus gondolat a Szentpéteri pincészetnél, hanem arról van szó, hogy komolyan veszik a szőlőtermesztést az első mozzanattól az utolsóig, a szakmai fegyelmen van a hangsúly az összes fitotechnikai munkálat során és a pincében is.
A borászathoz tartozó szőlőterületek az AKG-programban vannak, de gondolkodnak a biogazdálkodásra való átállásban is. A borász szerint a terméskorlátozásnak köszönhetően jobb a szőlő immunitása, nincsenek annyira leterhelve a növények, így kevésbé lazulnak fel a szövetek, könnyebb a kórokozók elleni védekezés, így ideális megoldás lesz az ÖKO-programba való belépés.
Külön kiemelte a generációk közötti együttműködés jelentőségét. Attila a fiával együtt dolgozik, mint mondta, vannak nehézségek, de elismerik egymás erősségeit, mindketten elhivatottak, sikerorientáltak, így ez megteremti a közös hangot a munkához. "Nem magunkat helyezzük előre, hanem a közös célt, ami esetünkben a kiemelkedő minőségű kunsági bor" – zárta gondolatait Szentpéteri Attila.
_fill_540x300_0.jpg)