Szigeti Szabolcs, az Agrárminisztérium Közös Agrárpolitika végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára "A KAP ST új AKG és ÖKO támogatásai" című előadása bevezetőjében kiemelte, hogy Magyarország a 2023-2027 időszakra vonatkozó KAP stratégiai tervét Brüsszelben 2022. november 7-én elfogadták és ennek forrása 5300 milliárd forint.
Szigeti Szabolcs, az Agrárminisztérium Közös Agrárpolitika végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára – Fotó: Agroinform
Az AKG pályázat kapcsán kiemelte, hogy a felhívás célja, hogy a gazdálkodók széles köre a fenntarthatóság jegyében folytassa gazdálkodói tevékenységét. Arra ösztönzi a gazdálkodókat, hogy olyan növénytermesztéssel, gyümölcs- és szőlőültetvények művelésével és gyepgazdálkodással összefüggő gyakorlatokat vállaljanak, amelyekkel hozzájárulnak a környezet állapotának megőrzéséhez és javításához. Az intézkedés elősegíti többek között a műtrágya és a növényvédő szerek használatának csökkentését, valamint a talajok, a vizek és a biodiverzitás védelmét.
Okszerű, racionális döntések szükségesek a vállalások során! – hangsúlyozta.
Az ÖKO támogatás céljait ismertetve elmondta, hogy a még konvencionális művelésű területek ökológiai művelés alá vonásának és átállásának, illetve a már ökológiai művelésbe vont területeken a gazdálkodási mód fenntartásának ösztönzésére fókuszál. A kedvezményezetteknek vállalniuk kell, hogy a támogatásba vont területeiken – legyen az szántó, gyep, ültetvény – az ökológiai gazdálkodás előírásainak megfelelő gazdálkodást folytatnak.
"A KAP ST új AKG és ÖKO támogatásai" című előadás prezentációja itt érhető el.
Salamonné Ebele Eszter, a Magyar Államkincstár osztályvezetője "A KAP ST AKG és ÖKO támogatás kötelezettségeinek gyakorlati szemléletű teljesítése" című előadásában elmondta a kérelmek benyújtásának általános szabályait, és kiemelte, hogy a támogatás alapegysége a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület (KET) és ez milyen vállalásokkal, hogyan jelenik meg a pályázatokban. Részletezte a támogatási kérelem és a kifizetési kérelem ellenőrzésének szempontjait és eszközeit, majd a leggyakrabban elkövetett hibákra, hiányosságokra, valamint az előző évekhez képest történt változásokra hívta fel a gazdálkodók figyelmét.
Salamonné Ebele Eszter, a Magyar Államkincstár osztályvezetője – Fotó: Agroinform
"A KAP ST AKG és ÖKO támogatás kötelezettségeinek gyakorlati szemléletű teljesítése" című előadás prezentációja itt érhető el.
Allacherné Szépkuthy Katalin, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet szaktanácsadási csoportvezetője "Fajtahasználat ökológiai gabonatermesztésben" című előadásának bevezetőjében bemutatta, hogyan alakul az öko területek aránya az Európai Unióban és Magyarországon. Felsorolta, milyen biológiai alapokra van szükség az ökogazdálkodásban és melyek a fajtákkal szemben támasztott elvárások, majd részletesen bemutatott több magyarországi fajtakísérletet. Zárszóként elmondta, hogy ökotermelésben mindig célszerű olyan fajtákat választani, amelyek minősége és stabilitása kiváló, még gyengébb körülmények között is képesek a malmi minőség elérésére.
Allacherné Szépkuthy Katalin, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet szaktanácsadási csoportvezetője
A "Fajtahasználat ökológiai gabonatermesztésben" című előadás prezentációja itt érhető el.
Rózsa Sándor, a Natur Agro Hungária Kft tanácsadója a "Natur Technológia – természetes és hatékony megoldás" című előadásának elején arra hívta fel a gazdák figyelmét, hogy fokozott jelentősége lett a szárbontásnak, mivel a forgatás nélküli vállalásban glifozát-tilalom van, illetve strip-till művelési mód mellett is ajánlott talajbaktérium-készítményt kijuttatni. Levezette, hogy az AÖP 4 pontja legegyszerűbben a mikrobiológiai termékekkel gyűjthető össze és bemutatta a mikrobiológiai készítmények kijuttatásának és alkalmazásának előnyeit.
Rózsa Sándor, a Natur Agro Hungária Kft tanácsadója – Fotó: Agroinform
A "Natur Technológia – természetes és hatékony megoldás" című előadás prezentációja itt érhető el.
Dr. Roszík Péter címzetes egyetemi docens, a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. ügyvezetője, valamint a Magyar Biokultúra Szövetség általános alelnöke "Az ökogazdálkodás hazai helyzete, pályázati lehetőség az ökogazdálkodók számára" című előadásában az ökológiai gazdálkodásba vont területek dinamikus növekedését helyezte a fókuszba. Kitért a magyar biogazdálkodás előnyös és hátrányos területeire. Részletesen bemutatta, hogyan lehet bejelentkezni az ökológiai gazdálkodás ellenőrzési rendszerébe. Beszélt a minősítő tanúsítványokról és azok feltételeiről is. Dr. Roszík Péter betekintést nyújtott Magyar Biokultúra Szövetség szervezeti felépítésébe, amely a biogazdák érdekérvényesítő ernyőszervezete is.
Dr. Roszík Péter címzetes egyetemi docens, a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. ügyvezetője, valamint a Magyar Biokultúra Szövetség általános alelnöke – Fotó: Agroinform
Dr. Roszík Péter előadásainak prezentációja itt érhető el.
A Gazdálkodói kerekasztal beszélgetés során Bekecs Péter gazdálkodó, a Talajmegújító Gazdák képviselőjeként, valamint Czeller Gábor gazdálkodó mutatta be az ökológiai gazdálkodás előnyeit és kihívásait.
Bekecs Péter gazdálkodó, a Talajmegújító Gazdák képviselőjeként, valamint Czeller Gábor gazdálkodó vett részt a Gazdálkodói kerekasztal beszélgetésen – Fotó: Agroinform
Indexkép: Shutterstock
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
