Bene Zoltán, az országos integrátor – Karintia Kft. vezetője szerint a szója termesztése fenntarthatóbb, kiszámíthatóbb és jövedelmezőbb lehetőség a magyar gazdáknak.

Előadásában hangsúlyozta, hogy Magyarországon a szójatermesztés dinamikus fejlődést mutatott az elmúlt években.

„A szója az elmúlt években stabil szereplővé vált a hazai mezőgazdaságban, köszönhetően nagyobb hőtűrő képességének és jövedelmezőségének" – emelte ki. 2015-ben az európai uniós fehérjetermesztési támogatások bevezetése lendítette fel az ágazatot, amelynek eredményeként a vetésterület 42 ezer hektárról 77 ezer hektárra nőtt.

Az elmúlt évek időjárási szélsőségei, különösen a 2022-es „évszázad aszálya", jelentős hatással voltak a magyar mezőgazdaságra. A szója azonban bebizonyította, hogy nagyobb hőtűrő képessége és stabilabb terméshozama miatt alkalmas lehet a klímaváltozás hatásainak tompítására. Míg más növények, például a kukorica és a napraforgó veszteségeket termeltek abban az évben, a szója még abban az évben is képes volt némi jövedelmet termelni.

A 2023-as év szintén kiemelkedő volt a szója szempontjából: a növény – ellentétben a nagy tavaszi kultúrákkal – ismét jövedelmet termelt a gazdálkodók számára. Ez a Karintia számítása szerint elérte a 200.000 ft/ha összeget.

Ez a tendencia eredményezte, hogy 2024-ben rekordméretű, több mint 111 ezer hektár területen vetettek szóját Magyarországon, és a gazdálkodók száma is jelentősen emelkedett. Bene Zoltán kihangsúlyozta, hogy bár a Karintia Kft. nem a támogatásokra alapozza stratégiáját, a jelenlegi rendszer elengedhetetlen a gazdálkodók számára.

Az új támogatási ciklusban közel 16 millió euró áll rendelkezésre a szemes fehérjenövények termesztésére, ami hektáronként a szójatermesztőknek akár 64 ezer forintot is jelenthet.

Az Európai Unióban Magyarország kiemelkedő teljesítményt nyújtott a vetésterület növelésében: a hazai gazdálkodók 2024-ben 91%-os területnövekedést értek el, ami révén hazánk a negyedik helyre lépett elő a szójatermesztésben.

A jövőt illetően a szakember arra biztatta a gazdákat, hogy merjenek a szójatermesztésbe fektetni, mivel ez hosszú távon is stabilabb és fenntarthatóbb megoldást kínál.

Fülöp Péter, az UBM Feed Zrt. kereskedelmi igazgatója szerint Magyarországon a termelési szint stagnál, ám a piaci kereslet a hazai kínálatot elfogadható piaci áron tartja.

Fülöp Péter előadásában a szójabab globális és regionális piaci helyzetére, valamint a takarmányozási célú felhasználásra helyezte a hangsúlyt.

„A világ szójatermelése évi 2%-os növekedést mutat, és a globális termés idén meghaladta a tavalyi eredményeket" – mondta. Brazília továbbra is a világ legnagyobb szójatermelője, 153 millió tonnás termeléssel, míg az USA és Argentína szintén meghatározó szereplők.

Az európai szójatermelés helyzete

Európában a szójatermelés továbbra is viszonylag alacsony szinten mozog, az EU országai jelentős importra szorulnak. Ugyanakkor a növekvő környezettudatosság és a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok iránti igény új lehetőségeket teremt. Az EU várhatóan szigorúbb szabályozásokat vezet be a szójabab és származékainak fenntarthatósági igazolására. A tervek szerint 2026-tól csak olyan szója kerülhet az európai piacra, amelynek termesztése nem jár esőerdők irtásával vagy más természetkárosító tevékenységgel.

Ez a szabályozás jelentős áremelkedést eredményezhet a szójatermékek piacán, ugyanakkor ösztönözheti az európai termelést, különösen Kelet-Európában, ahol a szójababtermelés bővülése kiemelt fontosságú. Magyarország esetében a jelenlegi termelési szint stagnálónak mondható, ám a piaci kereslet stabilan meghaladja a hazai termelés kapacitását. Ez egyaránt jelent kihívást és lehetőséget a helyi gazdálkodók számára.

A szójabab felhasználása és trendjei

A globális szójabab-felhasználás az elmúlt két évtizedben közel megduplázódott, és mára meghaladja az évi cca. 373 millió tonnát. Ennek jelentős része takarmányozási célokra kerül felhasználásra. A brojlercsirkék és a sertések takarmányozása jelenti a legnagyobb szójafelhasználási területet, de más állatfajok, például a tejelő
szarvasmarhák esetében is nő a szója szerepe. Fülöp Péter szerint a modern
állattenyésztési technológiák tovább növelik a szójafehérje iránti igényt, különösen a magas minőségű takarmányok piacán.

A szója szerepe Magyarország jövőjében

A szójatermesztés Magyarország számára nemcsak gazdasági, hanem környezeti szempontból is kiemelkedő jelentőségű. A növény ellenálló képessége és fenntartható termesztési módja miatt kulcsszerepet játszhat a hazai mezőgazdaság megújításában.

Ahogy Bene Zoltán fogalmazott: „A szója, mint a jövő növénye, segíthet egy fenntarthatóbb és jövedelmezőbb mezőgazdasági rendszer kialakításában."

Ez a cikk a Szójázz bátran! TechMag-ban jelent meg. A TechMag az Agroinform új, interaktív magazinja, amit itt tudsz végiglapozni.