Magyarországon – még a nagyon optimista forgatókönyvek szerint is – a bükk létfeltételei az ország legnagyobb részén meg fognak szűnni. Dr. Mátyás Csaba erdőmérnök, klímakutató évek óta vizsgálja a klímaváltozás erdőkre gyakorolt hatását, azt, hogy a különböző klímákhoz alkalmazkodott azonos növénypopulációk hogyan viselkednek, ha a környezetük megváltozik – írja a hirado.hu.
A klíma egy hosszabb, körülbelül harminc éves periódus átlagos időjárási paramétereit, illetve az átlagon kívüli szórást adja meg. Egy olyan ágazatban, mint az erdészet, amelyben 100-150 évig élő fákkal foglalkoznak, nagyon fontos, hogy egy klímaperiódusban milyen szélsőségek vannak, magyarázta az erdőmérnök.
A bükk létfeltételei az ország legnagyobb részén megszűnnek – fotó: Shutterstock
Hozzátette: nem feltétlenül kell nekiállni költséges nemesítő akciók keretében megváltoztatni egy növény alkalmazkodóképességét, egyrészt, mert az rendkívül időigényes, másrészt genetikai korlátokba ütközik. Azt is kutatják, hol van az a határ, amelyen túl egy adott faj már nem képes tovább változtatni a tulajdonságain. Megoldást jelenthet olyan fajok telepítése is, amelyek a magyarországinál szélsőségesebb viszonyokhoz szoktak.
Dr. Mátyás Csaba hangsúlyozta: 2020-ig valamit tenni kell, hogy normális keretek közé szorítsuk a globális felmelegedést, amely erdészeti szempontból brutális változásokat fog jelenteni. Magyarországon – még a nagyon optimista forgatókönyvek szerint is – a bükk létfeltételei az ország legnagyobb részén megszűnnek. Unokáink, de valószínűleg már gyermekeink sem igen fognak bükkfát látni.
A párizsi klímacsúcs fordulatot hozhat
A párizsi klímacsúcs előrelépést jelenthet a globális felmelegedés problémájának megoldásában. Benkő Dániel, a WWF Magyarország programvezetője fordulatnak nevezte, hogy a világ minden országa aláírta a nyilatkozatot. Benkő Dániel hangsúlyozta: a változások elindultak, csak fel kellene őket gyorsítani. Az elért eredmények között említette, hogy az Európai Unióban eljutottunk odáig, hogy mostanra az összes energetikába menő pénz nyolcvan százalékát megújuló energiára költjük. Norvégiában az eladott autók egyharmada elektromos, 2000 óta pedig az egész világon csökken az egy főre eső energiafogyasztás.
Antal Alexa, a WWF Magyarország kommunikációs menedzsere a Kossuth Rádió Közelről című műsorában elmondta: decemberben készítettek egy kutatási összefoglalót, amely a Föld órája napján jelenik meg. A kutatásban az ötven legnagyobb hazai vállalatot és az öt legnagyobb biztosítót, illetve bankot vizsgálták, hogy rendelkeznek-e kibocsátás-csökkentési célokkal, stratégiával, mit tesznek ennek érdekében. A felmérésből kiderült, hogy mindössze két cég rendelkezik hazai szinten stratégiával, és hat valamifajta célokkal.
