A felszíni vizekbe kerülő peszticidek amellett, hogy közvetlen toxikus hatást fejtenek ki az alacsonyabb rendű vízi élőlényekre, beépülhetnek a táplálékláncba.
Ennek az örökös fenyegetésnek a tudatában az USA-ban a Környezetvédelmi Hivatal (EPA) 5 olyan, gyakran alkalmazott herbicidet választott ki (alachlor, atrazin, cianazin, metolachlor, simazin) a vizsgálatokra, melyek a vizekre különösen nagy veszélyforrást jelentenek, az ivóvízben felhalmozódva szélsőséges esetben még rákot is okozva. Ráadásul a vizsgált 5 herbicidet széles körben alkalmazták.
A szereknek a vízszennyeződésre kifejtett káros hatása főleg a következő három tényezőtől függ:1. A szereknek a vízben való feloldódása,
2. A környezeti tényezők (talaj, időjárás, vízforrástól való távolság stb.) befolyásoló hatása,
3. Az alkalmazott kijuttatási, permetezési módok.
A legtöbb növényvédő szer (természetesen beleértve a herbicideket is) vízközelben – felszíni vízfolyások, tározók, tavak – és vízművédterületeken történő felhasználását korlátozni kell. A korlátozás mértéke függ a peszticid káros hatásától. A konkrét előírásokban szerepelnek a felhasználható peszticidek, a felhasználásnak a vizektől mért távolsága.
A növényvédő szeres kezelések következtében fellépő felszíni vízszennyezés nyomán a talajvízbe jutó szennyezések az ivóvízkészletekre is súlyos veszélyt jelentenek – fotó: Shutterstock
Megfigyelhető, hogy a csupasz és fiatal növényekkel borított területeken a talajvíz peszticidek okozta szennyeződése megnő, ellenben nagy méretű, intenzív növekedésű növények csökkenteni tudják a szerkoncentrációt. Ez utóbbinak több magyarázata is van.
A méretesebb növények a talajból több vizet vesznek fel (= fogyasztanak), ennek köszönhetően akadályozzák a szerek talajon keresztül való mozgását, azaz a talajvízbe való kerülésének mértékét. A nagytestű növények össze tudják gyűjteni a csapadékot, megakadályozva ezzel a vízfelhalmozódást és annak a területről való kijuttatását.
A nagy gyökérzóna gazdagítja a talaj mikrobiális közösségét, aminek köszönhetően a peszticidek baktériumok általi lebomlása (biodegradációja) felgyorsul.
