A három kérdés mindhármuk esetében a következő:

  1. TISZTASÁG: Hogyan érhetnénk el, hogy a növényvédőszeres kannákat mindenki szakszerűen kiöblítse? Hogyan érhetnénk el, hogy tisztább göngyölegek kerüljenek vissza a gyűjtőhelyekre?

  2. MENNYISÉG: Milyen gondolat jut eszedbe a magasabb visszagyűjtési arány elérésével kapcsolatban? Mi segíthetne abban, hogy 2025 évre elérjük a kitűzött 75%-os visszagyűjtési célt?

  3. FENNTARTHATÓSÁG: Mi jut még az eszedbe a fenntarthatósággal kapcsolatban – tágabb értelemben? (Az ENSZ által elfogadott fenntarthatósági célokat (17 db ) a következő linkre kattintva olvashatod: https://ensz.kormany.hu/agenda-2030)

három kérdés a göngyölegvisszagyűjtésről

Három kérdés, három beszélgetőtárs, 3-3 válasz – fotó: Cseber Nonprofit Kft.

Első beszélgetőpartnerem személyes jó ismerősöm, Bucsok Norbert Dávid, növényorvos (Heves megye)

„Ha valaki nem szánja rá az időt a kiöblítésre, egy öt literes kannában akár több deciliternyi szer is benne maradhat. Nagyobb gazdánál már akár több százezer forintnyi drága hatóanyag kerülhet kidobásra. Ha bekeverő rendszeren a rózsára ráteszi valaki a kannát 15-20 másodpercre, akkor gyönyörűen kimossa."

„Nagyon nem mindegy az, hogy az idősebb gazdatárs mit ad át a fiatal generációnak. A szokásaink rabjai vagyunk. Jó példát kell mutatnunk másoknak a göngyölegekkel kapcsolatban is. A mai fiatalokat meg lehet fogni az Internet világán keresztül. Egyre többen lesznek, akik környezettudatosan gondolkodnak, egyre többen fognak élni az ingyenes visszagyűjtés lehetőségével is. Örüljünk annak, hogy ingyenesen leadhatjuk a kiöblített kannáinkat és az üres csávázott vetőmagos zsákokat."

„Nagyon aszályos évünk van, csak áprilisban volt értékelhető csapadék. Úgy gondolom, hogy akik még időben beszerezték az inputanyagokat, azok ezekkel a jelenlegi terményárakkal sem tudnak nyereséget realizálni. Ugyanakkor nagy most a bizonytalanság is. A Földet meg kell őriznünk a jövő generációknak, igaz a mondás, hogy mi csak az unokáinktól kölcsönözzük. Hamarosan három gyermek apukája leszek, számomra fontos a jövő biztonsága, és lehetőségeimhez mérten mindent meg is teszek ezért."

Bucsok Norbert Dávid családja és termőföldje permetezés közben

Bucsok Norbert Dávid családja és termőföldje permetezés közben – forrás: Bucsok Norbert Dávid

Második beszélgetőpartnerem Plótár István, családi gazdálkodó (Zala megye), akivel tavaly egy fenntarthatósági rendezvény alkalmával ismerkedtem meg:

„Nem akarom a vegyszert visszaküldeni, ha már egyszer megvettem drága pénzért. A tisztább göngyölegekhez legelőször is a fejekben kellene rendet tenni. A kannamosót, bízom benne, hogy mindenki használja és kimossa [a kannákat – a szerk.]."

„Sok helyen lehet látni, hogy elégetik a göngyöleget a föld szélén. Ellenőrizték nálam, hogy rendben vannak-e a leadott mennyiségek. Mi éppen néhány héttel ezelőtt adtuk le a göngyölegeket. Nálunk mindent rendben találtak. Jó lenne, ha az ellenőrzések során mindenkinél rendben lennének az Átvételi Elismervények, amit CSEBER gyűjtőhelye állít ki."

„Van elmozdulás, nekem megint csak a generációváltás jut az eszembe. A fiatalok könnyebben állnak át – az idősebbek, a hatvan fölöttiek már kicsit nehezebben. Van, ahol az idősebb korosztály nem engedi át a gyerekeknek az iránytást. Én szerencsés vagyok, az én szüleim sohasem voltak ilyen „szemellenzősök". Jómagam igyekszem a lányaimat a természet szeretetére és tiszteletére nevelni."

Plótár István gyermekei segítenek a gazdaságban

Plótár István gyermekei segítenek a gazdaságban – forrás: Plótár István

Harmadik beszélgető partnerem Muntyán Krisztián, növényorvos (Békés megye), akivel szintén a tavalyi évben volt szerencsém személyesen is megismerkedni és munkakapcsolatba kerülni.

„Mint növényorvos mindenkinek javaslom, hogy mossák ki a flakonokat, az öblítés tartalmát öntsék bele a permetezőbe. Az biztos, hogy senki nem akarja pazarolni az értékes készítményeket. Arra, hogy hogyan lehetne tisztább göngyölegeket elérni – talán az EasyConnect zárt rendszerű öblítő és visszatöltő rendszer használata lehetne majd a megoldás, a gigaprojekt, amit a BASF indított el."

„Rengeteg eldobált göngyöleget látok a határban, amire én nagyon haragszom. Azt gondolom, hogy nagyon jó lenne, ha mindenki visszavinné a gyűjtőhelyekre a göngyölegeket. Ezzel segíthetjük a visszagyűjtési arány növelését ugyanakkor teszünk a tisztább környezetért is. Szerintem, ha a közelben van átvételi pont, és nem macerás leadni, akkor növelhető a visszagyűjtés. Véleményem szerint, ha egyszerűen megoldott, az emberek szívesen visszaviszik a göngyöleget."

„Van változás, jó lenne, ha több általános környezet-tudatosságra nevelő kampánnyal találkozhatnék akár az óriásplakátokon is. Sokan félnek a növényvédőszerektől, viszont, ha nem használunk növényvédőszereket, akkor a termés mennyisége és minősége látja a kárát, erre nagyon oda kell figyelnünk! A szerkivonások és az eseti engedélyek naprakész ismerete létfontosságú lehet a gazdálkodók számára, ezért is indítottuk el az Agromedium-ot, ahol naprakész információval segítjük a gazdálkodás résztvevőit."

Muntyán Krisztián kollázs: 1. EasyConnect rendszert bemutató fotó; 2. Krisztián munka közben; 3. Az Agromédium bemutatása

Muntyán Krisztián kollázsa: 1. EasyConnect rendszert bemutató fotó; 2. Krisztián munka közben; 3. Az Agromédium bemutatása – forrás: Muntyán Krisztián

Köszönjük a rövid kis interjúkat beszélgetőpartnereinknek! A göngyölegvisszagyűjtés fontossága természetesen ennél még sokkal bővebb téma, ezért érdemes további információkért a Cseber Nonprofit Kft. weboldalára is ellátogatni.

Kérjük, te is gondolkodj el ezen a három kérdésen, és ha van kedved, írd meg a Csebernek válaszaidat, szeretnénk megismerni a te véleményedet, gondolataidat is!

Fenyvesi Rita
ügyvezető
Cseber Nonprofit Kft. ( https://cseber.hu/ )