Jászkeszeg – fotó: Magyar Haltani Társaság
Tájékoztatása szerint a három jelölt közül az ősi vonásokat viselő és napjainkra erősen megfogyatkozott angolna (Anguilla anguilla) a voksok 20 százalékával lett a harmadik, míg a képzeletbeli ezüstérmet 31 százalékos támogatottságával a védett és viszonylag ritka, hazánkban főként hegy- és dombvidéki patakokban élő, mindössze 8-10 centiméteres fürge cselle (Phoxinus phoxinus) érdemelte ki.
Az idei év halát jellemezve a Magyar Haltani Társaság elnöke kifejtette: a világos pikkelyei miatt Herman Ottó által még ónos jásznak nevezett halfaj ezüstös színű pontyfélénk. Alsó úszói többnyire rőtes-pirosas színűek, ezért gyakran összetévesztik a bodorkával vagy a vörösszárnyú keszeggel. A jászkeszeg pikkelyei azonban apróbbak ezért az oldalvonalán mindig 55-nél több számolható, míg a másik két fajnál 50-nél kevesebb.
Táplálékát zömmel az üledékben rejtőző gerinctelen állatok, férgek puhatestűek alkotják. Áramláskedvelő, de gyakran frissülő állóvizekben, így például a Tisza-tóban is megtalálható, a Balatonban ugyanakkor ritkaságnak számít. Ívási ideje a tavasz későbbi időszakára tehető, ezért április 15-től május 31-ig fogási tilalom védi.
A jászkeszeg közepes termetű hal, amelynek kifogható legkisebb mérete 20 centiméter, de a 30 centiméter fölöttiek sem ritkák. Húsa szálkás, de ízletes, Magyarországon eddig – 1995-ben – horoggal zsákmányul ejtett legnagyobb példánya 3,86 kiló volt – emlékeztetett Harka Ákos.
