Arra jutottak, hogy a legnagyobb mértékű visszaesés áprilisban volt tapasztalható: a szén-dioxid, a nitrogén-oxidok és más gázok kibocsátása világszerte 10-30 százalékkal csökkent, többnyire a szárazföldi közlekedés visszaesésének következtében.
A tanulmány azonban rávilágít arra, hogy egyes gázok kiiktatják egymás hatását a melegedés tekintetében. A közlekedésből származó nitrogén-oxidok normális esetben melegítik a légkört. Mennyiségük 30 százalékkal csökkent, miközben a főként a szén égetéséből származó szulfur-dioxid mennyisége is visszaesett. Ez a gáz viszont segíti az aeroszolok kialakulását, amelyek visszaverik a napfényt az űrbe, ezáltal hűtik a bolygót.
Ez a kiegyenlítődés – azzal együtt, hogy a járványügyi intézkedések csak ideiglenesek – azt jelenti, hogy ennek az időszaknak a hatása 2030-ra már alig lesz érezhető.
fotó: Shutterstock
"Bár az ideiglenes változások segíthetnek, a szén-dioxidot állandó jelleggel kell csökkenteni a globális felmelegedés megakadályozása érdekében"
– mondta Piers Forster.
Hozzátette: a szén-dioxid sokáig megőrződik a légkörben, ezért hatékonyan, hosszú időre nullára kell csökkenteni kibocsátását, hogy az elmúlt évtizedek kibocsátásának hatása megszűnjön.
Harriet Forster, a tanulmány társszerzője hangsúlyozta, hogy bár a jelenlegi hatások nem tartanak sokáig, ez kiváló lehetőség a kormányoknak arra, hogy elindítsák a változást és befektessenek a zöld iparágakba.
A kutatók szerint ha az országok közlekedése visszaáll a járvány előtti szintre és ezen idő alatt a fosszilis üzemanyagokba fektetnek, nagy valószínűséggel 2050-re a globális felmelegedés meghaladja a 1,5 Celsius-fokot.
Ha viszont a közlekedés helyreállítása többnyire zöld módszerekkel, a fosszilis energiák kiiktatásával zajlik és a globális gázkibocsátás mértékét 2050-re nettó nullára csökkentik, 55 százaléknyi az esély arra, hogy a globális felmelegedést sikerül 1,5 Celsius-fok alatt tartani az évszázad közepéig.
