A tudomány egyelőre csak találgat azzal kapcsolatban, hogy testünk hosszú távon hogyan reagál a műanyagokra, melyek ma már mindenhol jelen vannak, és amelyekkel evolúciós fejlődése során sem az ember, sem az állatvilág nem találkozott. Ma pedig sokan már a kertjeik növényzetét is műfűre cserélik, amit eredetileg sportpályákra fejlesztettek ki.
Globális szinten több száz millió négyzetméter műfüvet dobnak piacra minden évben, ami dollármilliárdos üzlet. A modern, jó minőségű műfüvek egyre jobban utánozzák a valódi pázsit struktúráját és színeit. Ehhez jön a marketing, mely a gondozásmentes kert ígéretével csábít. A gyártók és a forgalmazók hangsúlyozzák a műfű környezetbarát vonásait, mivel nem kell öntözni, vegyszerezni, műtrágyákkal táplálni, ahogy a pázsitot szokás.
A valódi pázsit valóban sok energiát és vizet igényel, az élővilág szempontjából pedig kevéssé élhető, hiszen rovar- és gyomirtókkal kezelt területről van szó. Csakhogy ettől még a műfű nem lesz környezetbarát megoldás.
A műfű veszélyei
• A műfű valójában egy természet- és környezetbarátnak beállított ökológiai katasztrófa a kertekben. Hiszen lezárja a talajt, ezzel jelentősen károsítva az élővilágát. Az élelemért felszínre járó giliszták éhen pusztulnak a műanyag réteg alatt, akárcsak a talajban fejlődő rovarok, például a bányászméhek. De a felszínen élő ízeltlábúakat, madarakat és egyéb élőlényeket is megfosztja a táplálékforrástól és az élőhelytől.
• Ahogy egyre több területet borít műfű, a közvetlen környezetre gyakorolt szennyezés és ökológiai hatás mellett a globális következmények is egyre inkább jelentkeznek. A folyóvízi minták 50, a tengeri minták 62%-ában találtak műfűszálakat, -darabokat.
• A sportpályákról és a kiskertekből származó műfűdarabkák a vízi élettérben számos faj számára tápláléknak tűnve veszélyes csábítást jelentenek.
• A műfű egy másik jelentős problémája a melegedés, hiszen – a természetes növényzettel szemben – a nyári melegben úgy viselkedik, mint egy hősugárzó, ami egyre melegedő klímánkon igen kedvezőtlen tulajdonság. Mit tehetünk ez ellen? Locsolhatjuk, hogy lehűljön kicsit. De akkor mi van az ígért gondozásmentességgel?
A műfű lezárja a talajt, ezzel jelentősen károsítva az élővilágát – fotó: Shutterstock
Nem igaz, hogy gondozásmentes
• Attól, hogy nem kell füvet nyírni, a műfű nem válik gondozásmentessé. A fent említett problémán kívül, miszerint érdemes időnként locsolni, más teendő is akad vele. Hiszen ürítenek a madarak, „szemetelnek" a fák, viszi a szél a port, sáros lesz, házi kedvenceink is beszennyezik. A fűnyírást tehát felváltja a kültéri porszívózás.
• A legtöbb műfű igényli a rendszeres szálfrissítést, borzolást is, azaz időnként vissza kell fésülni a taposástól lelapult szálakat.
• Ha pedig a műfűkarbantartó gépek mellett döntünk, akkor azt kell tologatni a fűnyíró helyett.
Újrahasznosítható?
Mivel a műfű ki van téve az időjárás viszontagságainak, a mechanikai hatásoknak és az UV-sugárzásnak, élettartama mindössze 6–15 év. A gyakorlatban azonban az újrahasznosítás nagyon alacsony hatékonysággal működik. A műpázsit összetettsége miatt az alapanyagokat csak speciális módszerekkel lehet megtisztítani, szétválasztani és feldolgozni.
Vannak ígéretes kezdeményezések, és akadnak már olyan vállalkozások is, melyek újrahasznosított termékeket forgalmaznak, de a világ legtöbb táján jelenleg a kidobásra ítélt műfű százezer tonnaszám a kommunális szeméthegyeken vagy illegális lerakókban végzi.
Amit figyelembe kellene vennünk
Nem csupán a nehezen és pazarlóan fenntartható pázsit és a műfű létezik, nem csak e kettő közül választhatunk! Időt, energiát, vizet spórolhatunk és az élővilágot is segíthetjük, ha a helyi klimatikus és talajviszonyokhoz illő természetközeli növényzet telepítése mellett döntünk.
Olvasd el ezt a cikkünket is: "NEM a műfűre, IGEN az életre és a biológiai sokféleségre." Budapest főtájépítésze megcáfolta a műfű minden állítólagos pozitív tulajdonságát.
Forrás: greendex.hu
_fill_540x300_0.jpg)
