A klímaváltozás egyik súlyos következménye a vízkészletek csökkenése, ami a mezőgazdaságot is érzékenyen érinti, hiszen a rendelkezésre álló édesvíz tetemes részét pont a mezőgazdaság használja fel. Ráadásul joggal nevezhető a mezőgazdaság „vízpazarlónak”, minthogy egységnyi termékmennyiség előállításához a növények többsége rendkívül sok vizet használ fel. 1 kg rizs megtermeléséhez 2000-5000 l vízre van szükség – olvasni Carolyn Fry: The impact of climate change című (magyar fordításban is megjelenő) könyvében.
Az iménti könyv arra is rávilágít, hogy 1990-1995 között, azaz 5 éven belül az általános – tehát nem csak a mezőgazdaság által használt – vízfelhasználás hatszorosára (!) nőtt. A Föld népességének kb. egyharmada él vízellátási problémákkal sújtott területeken. Az aszályok miatt mind gyakoribbak lesznek az elvándorlások, a gazdasági, társadalmi, politikai instabilitás velejárójaként. +4 C fokos felmelegedés esetén a hozzáférhető vízmennyiség felére fog csökkenni Afrika déli részein és a Földközi-tenger térségében.
Egyre fokozódik a vízhiány – fotó: Shutterstock
2020-ra a ma hozzáférhető vízmennyiségnél 27 százalékkal többre lesz szükség a világnépesség vízellátásához. A borús képet az a tény is rontja, hogy a világ népességének 5 százaléka a Föld vízkészleteinek 1 százalékából részesedik. A klímaváltozás és túlnépesedés nyomán a fokozódó vízhiány okozta nyomás további növeli a feszültséget, s az egyes országok közötti konfliktusok a vízkészletek birtoklásáért tovább mélyülhetnek, ami egyenesen a vízért vívott háborúkba torkollhat.
