Jelenléte az istállókban, állattartó telepeken komoly egészségügyi problémákat okozhat az ott  dolgozóknak és maguknak az állatoknak is, így pl. megfigyelték, hogy az ammónia koncentrációjának növekedésével a szárnyasok tojáshozama csökken. Elsősorban nitrogéntartalmú szerves anyagok bomlása során szabadul fel. Az emberi és állati vizelet karbamid-tartalmából nagy mennyiségben keletkezik. Európában az összes ammónia-emisszió 90 %-a állattartásból származik.  A tárolt és a földekre kijuttatott trágyából is sok ammónia kerül a légtérbe. Nagy létszámú állattartó telepek ammónia kibocsátásának meghatározása régóta komoly feladatot jelent.

Kiszámítására az  EU-tagországban lényegében nincs egységes számítási mód, ezért az egyes országokban különféle számítási és becslési módszerekkel dolgoznak Mindenütt lényegében kétféle megközelítési módot alkalmaznak, minthogy vagy a keletkezett trágya mennyiségéből vagy pedig az állatlétszámból következtetnek a gázkibocsátás mértékére. Legismertebb – nemzetközileg széles körben elfogadott – módszer az EMER/CORINAIR. Ebben az ENSZ-EGB által is elfogadott számítási módszerben az emisszió számítására adott a kgNH3/állat,év formátumban  megadott emissziós faktor. Amennyiben ezt az állatlétszámmal beszorozzuk, akkor kaphatjuk meg egy adott telep becsült évi ammónia-kibocsátást. A képlet a következő:  Emtelep=ÁSZ1xFRem1 + ASZ2xFRem2, ahol EMtelep=az érintett álltatartó telep egész évre vetített összesített ammónia emisszió kibocsátása, ÁSZ1,2 – a telepen található adott korcsoportú állatok száma db-ban, Frem1,2= az adott állatfajhoz és korcsoporthoz tartozó emissziós tényező (faktor) kgNH3/év/db. (Az iménti számítási mód a környezetvédelmi tárca 2009 julius 3-i szakmai konzultációján Bejenaru-Sranko Gyöngyi előadása alapján került ismertetésre. Szerk.)

Az ammónia emisszió csökkentésére általában két lehetőséget látnak. A mezőgazdaságban a nitrogén forgalmának csökkentése, ill. a nitrogén-anyagforgalmából az ammónia-emisszió formájában kikerül nitrogén-mennyiség csökkentése. Egy adott mezőgazdasági üzem számára a következő lehetőségek jöhetnek szóba:
•    A takarmányozás optimalizálása az állatok által ürített nitrogén csökkentésére
•    A trágyakezelés optimalizálása
•    Építészeti jellegű átalakítások az istállóknál és a szervestrágya tárolóknál
•    Állatállomány – esetleges - csökkentése.

Általában csak a kombinált intézkedések hozhatnak megoldást. Nagy lehetőségek vannak a speciális hígtrágya-kijuttatási technikák szakszerű kiválasztásában (pl. mélybarázdás hígtrágyázás, injektálás stb. szorgalmazása). 

Amerikai kutatók (Agricultural Research Servise = ARS) abból indultak ki, hogy a veszendőbe menő – káros hatású – ammóniát fel kellene fogni és azt műtrágyaként hasznosítani. De hogyan lenne ez lehetséges? Az említett ARS-kutatók speciális gázáteresztő (permeábilis) membránokat alkalmaztak arra, hogy mielőtt az istállótrágyából az ammónia a légtérbe jutna, azaz azt előtte még „befogják”. Az ilyen membránok segítségével az ammónia okozta légszennyezést jelentős mértékben vissza lehet szorítani és a „megfogott” nitrogént műtrágyaként hasznosítani. Az így alkalmazott membránok hasonlóak azokhoz a membránokhoz, melyeket a humángyógyászatban az oxigén bejuttatásra és a vérből a CO2 eltávolítására alkalmaznak. Ilyen membránokkal dolgozva naponta literenként 45-153 mg ammóniát vontak ki. A trágya pH-jának növekedésével több ammóniát lehet kivonni. Így pl. 8,3 pH-n 1,2 %-os, 10 pH-án  már 13 %-os, azaz tízszeresnél nagyobb volt az ammóniakinyerés mértéke. A membrános eljárás elterjedésének korábban az volt a legnagyobb akadálya, hogy a membránok sokba kerültek. Napjainkra ezek ára erősen lecsökkent. A kutatók most azt vizsgálják, miként lehetne a membránmodulokat úgy alkalmazni, hogy azokat a trágyagödrökben, trágyaaknákban a rácspadozat alatt vagy a trágyatankokban (tartályokban) helyeznék el. Ha sikerülne a módszert tökéletesíteni, mindenki jól járna: azaz a farmerek a levegőtisztasági előírásokat be tudnák tartani, védenék az állatokat, embereket a légyszennyezési ártalmaktól, javítva az állatok (sertések) produktivitását és a kinyert ammóniát műtrágyaként hasznosítanák.

Dr. Kölcsei Tamás