Hollandiában a CO2-kibocsátás 25%-áért az élelmiszerszektor a felelős. A környezetvédők főleg a sertésállomány radikális, akár 40%-os csökkentésében látják a kiutat.
Az iménti természetvédelmi szervezet véleménye szerint egy ilyen kis országban, mint Hollandia, a területnagysághoz mért óriási sertésállomány miatt túl sok hígtrágya halmozódik fel, komoly vízszennyezéseket okozva, amellett a keletkező ammónia a légszennyezést is fokozza. Véleményük szerint a sertésállomány csökkentésében az lenne a megoldás, ha a kormány a termeléssel felhagyó gazdáktól a „foszfátjogot” felvásárolná.
A környezetvédők főleg a sertésállomány radikális, akár 40%-os csökkentésében látják a kiutat – fotó: Shutterstock
Egy másik – igaz, nem holland – tanulmány rámutatott arra, hogy ugyancsak célszerű lenne a szarvasmarha-állomány csökkentése. Ismeretes, a világ marhahústermelése évente nagyjából 1%-kal növekszik. Ha az összes marhahúst gazdaságilag hatékony nagyüzemi állattartás rendszerében állítanák elő – ami kevesebb üvegházgáz-kibocsátással jár, mint sok egyéb elterjedt gazdálkodási rendszer –, a marhahústermelés 2030-ra még akkor is 1,3 milliárd tonna CO2-egyenérték üvegházgázt állítana elő.
Mindezek a szarvasmarha- és sertéstenyésztési adatok jól jelzik, hogy a környezetvédelmi szempontok érvényesítéséhez az állattenyésztési ágazatban gyökeres változtatásokra van szükség. Talán még nem késő…
