Ez az év nem a gólyák éve – mondják a szakemberek. Akár 3-4 héttel korábban elkezdődhet e fajok vonulása a szárazság miatt. Ne etessük a gólyákat! - hívja fel a figyelmet a greenfo.hu
A madarak számára a mostani hőség nem számít szélsőségesnek
Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szóvivője újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy a madarak számára a mostani hőség nem számít szélsőségesnek, mivel nagyon jól szigetel a tolltakarójuk, ami nemcsak a hidegtől, de a melegtől is megvédi őket.
Rendkívüli a fiókák hőtűrése is, ami különös eltéréseket mutat a hideg és a meleg tekintetében. Az énekesmadaraink néhány napos fiókái annyira elgémberednek a költési időszakban betörő hidegfront 10-15 Celsius-fokos hőmérsékletében, hogy eleséget sem kérni sem lenyelni nem képesek, így éhen pusztulnak. Viszont az addig már legalább pehelytollas fiókák a sivatagi tűző napot is képesek elviselni - ami az akár 60 fokot is meghaladó meleget jelenti - ilyenek hazai körülmények között a fehérgólya-fiókák.
A fehér gólyák a táplálékért nagy távolságba is képesek eljárni
Hazánkban a fehérgólya-fiókák szinte kizárólag elektromos oszlopokon, árnyékolás nélküli fészkekben fejlődnek, így májustól, augusztus elejéig ki vannak téve a Nap hatásainak.
"A jelenleg tapasztalható szélsőséges időjárás tehát alapvetően nem a közvetlen hőterhelésével, hanem az ezzel párhuzamosan jelentkező csapadék- és vízhiánnyal, továbbá az ebből következő táplálékhiánnyal nehezíti az állatok (és természetesen a növények) életét"
– idézte Orbán Zoltán szavait a greenfo.hu
A településeken fészkelő madárfajok (énekesmadarak, harkályok) fészekben fejlődő fiókái a vízigényüket teljes egészében a szülők által hordott táplálékból fedezik: férgekből, ízeltlábúakból, puhatestűekből, bogyós gyümölcsökből. A baglyok és vércsék a gerinces kisrágcsálókból és hüllőkből, míg a galambok a szüleik begytejéből jutnak vízhez.
A fehér gólyák a táplálékért nagy távolságba is képesek eljárni olyan ivóhelyeket is felkeresve, ahonnan a gyomrukban vizet tudnak szállítani a fiókáiknak. Érdekesség, hogy ezt nem kizárólag csak itatási célzattal teszik, hanem a vizet visszaöklendezve a fiókálat lelocsolják és ezzel hűtik őket.
A fehér gólyák a táplálékért nagy távolságba is képesek eljárni – fotó: pixabay.com
Praktikus tanácsok a madarak itatásához
Orbán Zoltán a fehér gólyák és a madarak vízigényével kapcsolatban praktikus tanácsokat osztott meg:
- a madárszülőket, és a fészket már elhagyó fiatal madarakat segíthetjük itató kihelyezésével, amire a legalkalmasabb egy legalább 40-50 cm átmérőjű műanyag virágalátét, amelynek az ideális mélysége 5-7 cm.
- lehetőség szerint a talajon itassunk, ahol a madarak mellett hozzáférnek az ivóvízhez a sünök, békák, gyíkok és más állatok is.
- az itató vizét cseréljük naponta, mert ezzel egyrészt megakadályozzuk a szúnyoglárvák megtelepedését, másrészt csökkentjüka madárbetegségek terjedését is.
- semmiképpen ne itassunk mély edényből, vödörből, hordóból, mert a beleeső állatok ezekből nem tudnak kiszabadulni és elpusztulhatnak
Az aszály a madarak táplálkozását is befolyásolja
Az aszály következtében csökkenhet bizonyos zsákmányállatok mennyisége, ami kihat a fiókák túlélési esélyeire. Jó példa erre a fekete gólyák idei jelentős költési sikertelensége, mivel ez a faj csak az erdei árterek, tavak, tocsogók, mocsarak zsákmányállatait - békákat és halakat - eszik meg, az idei táplálékszegény időszakban a közel húsz párból csak kettőnek volt sikeres a költése, egy-egy fiókával.
Fehér gólyáink ebben a tekintetben szerencsésebbek, mivel táplálkozóterület tekintetében tág tűrésűek, és alapvetően a szárazabb gyepeken keresgélik főleg rovar táplálékukat, de kis rágcsálókat, hüllőket, kígyókat és madárfiókákat is fognak
– mondta az MME szóvivője.
A szárazság miatt korábban elkezdődhet a gólyák vonulása
A fehér gólyák őszi vonulási viselkedése kapcsán az aszálynak látványos hatása lehet. A faj vonulása normál körülmények között az augusztus 20-a körüli napokban kezdődik, és jellemzően egy hét alatt lezajlik. Viszont a jelentős és tartós szárazság hatására a nyár közepére - lényegében a fiókák kirepülését követő időszakra - annyira megfogyatkozhat a rovartáplálék a gyepes, tarlós táplálkozóterületeiken, hogy a gólyák vonulása korábban, már augusztus első hetében elkezdődhet.
A madarak képesek a környezeti, így az időjárási körülményekhez is alkalmazkodni, azaz a vadon élő állatok alapvetően nem szorulnak emberi segítségre. A fehér gólya nagy távolságokra is elrepül táplálékkeresés közben, ahol az ivóhelyeket is fel tudja keresni, így tévedés azt hinnünk, hogy itatásra szorulnának.
A szakember szerint természetvédelmi szempontból indokolatlan - a madarakra és a környezetre nézve kimondottan káros az is, ha az emberek etetni kezdik a gólyákat. A vadállatok ugyanis csak ott élhetnek meg tartósan, ahol az életfeltételeik és a táplálék a rendelkezésükre áll, ezért a mesterséges etetéssel nem lehet segíteni állományi szinten.
Ráadásul a madaraknak adott hús nem más, mint élelmiszerpazarlás, ami a nagyüzemi mezőgazdaság túlpörgetett termeléséhez járul hozzá és drámai mértékben pusztítja a természetes élőhelyeket.
