Az idei diótermés elég vegyes képet mutat: bár mennyiségben megközelítette a tavalyit, de az aszály hatásai a betakarításnál sorra jelentkeztek. A nyers, héjas dió víztartalma jellemzően 10-15, de akár 20 százalékkal is kevesebb volt, mint ami megszokott. Ez a betakarítás alkalmával a súlyban is érezhető volt. Az idei év minőségét tovább rontotta a dióburok-fúrólégy, ami az ország egész területén jelen van – írja a novenyvedoszer.hu.

A termelői piacokon nagyon élénk a kereslet a dió iránt

Sajnos az a tapasztalat, hogy nagyon sok a fekete belsejű dió, és nagyon kevés, ami valóban jó. A termelők szerint idejében meg kell vásárolni, mert a későbbiekben csak elvétve lehet majd hazai dióbelet kapni, amit kilónként, átlagban 4800 forintért kínálnak, és akár darálva is hozzá lehet jutni.

A hazai kiskertekben továbbra is meghatározó a diófa, ezért sokan foglalkoznak nyugdíj-kiegészítésként az árusításával. A vásárlók nagy része nem mindig rendelkezik elég információval a dió idei minőségéről, ezért sokkal inkább a fehér színűt veszik meg és bizalmatlanok a barna, vagy a fekete belsejű dióval szemben. Ezeket lényegesen olcsóbban kínálják, pedig a beltartalmi értékük egyáltalán nem rossz.

Gara Miklós, a Boglár-Kertész Kft. ügyvezető igazgatója még október végén azt nyilatkozta a novenyvedoszer.hu-nak, hogy váratlanul érte a termelőket a rossz termés híre, senki nem gondolt arra, hogy ilyen nehezen megoldható probléma elé állítja az idei esztendő őket. Az eddig ismert gnomóniás levélfoltosság, a különböző baktériumok, valamint a dióburok-fúrólégy mellé ugyanis újabb kihívások jelentkeztek.

Növényvédelem nélkül nem lehet jó minőségű diót termeszteni

Szabó Péter, a jánkmajtisi Tranzit- Dió Kft. igazgatója is azt erősítette meg, hogy az idei évben nagyon kevés diót kínálnak a piacokon az őstermelők.

"Eddig a szatmári térségben nem voltak jellemzők azok a problémák, amelyek most egyszerre jelentkeztek. Ha lecsúszunk a védekezésről, akkor utána már túl sok eszköz nincs a kezünkben, amivel védekezni tudunk.

Csak azzal vigasztaljuk magunkat, hogy a diótermesztés iránt megmaradt a kitartása a termelőknek, bár sokan abbahagyták a munkát, pedig ebben a vármegyében van az országban a legtöbb diótelepítés. Növényvédelem nélkül ezért nem lehet jó minőségű diót termeszteni" –összegezte Szabó Péter.

Az idei diótermés elég vegyes képet mutat: bár mennyiségben megközelítette a tavalyit, de az aszály hatásai a betakarításnál sorra jelentkeztek – fotó: pixabay.com

2016-ig a magyar dió a prémiumkategóriába tartozott az európai piacokon

Apáti Ferenc, a FruitVeB zöldség-gyümölcs ágazat szakmai szervezetének elnöke szerint a hazai dió az eddig jó megítéléséből nagyon sokat vesztett, az európai piacokon 2016-ig a magyar dió a prémiumkategóriába tartozott, a legnagyobb felvásárlóink a németek voltak.

Az elnök a Kossuth Rádióban elmondta: azokban az években 2 és 4 ezer tonna volt a héjasdió exportunk. Akkor törés következett be, aminek elsősorban növényvédelmi okai voltak – nagyon sok volt a minőségi probléma, aminek eredményeképpen több német áruházlánc kivette a kínálatából a magyar diót. Az exportunk így 600-800 tonnára, tehát a negyedére zuhant vissza.

Az utóbbi években is folyamatosak voltak az értékesítési problémák, nyomott volt a dió ára, de ez nem csak azért alakult így, mert exportpiacokat vesztettünk, hanem azért is, mert külföldről és a tengeren túlról olcsóbb lett ideszállítani a diót, mint amennyiért mi előállítjuk és értékesítjük.

Az elnök szerint ezért nekünk is el kell érnünk a 3-4 tonnás hozamokat ahhoz, hogy a versenyképességünk helyreálljon a hazai piacon. A hazai dió termőterület ugyan megközelíti a 9 ezer hektárt, de az ültetvények nagy részét nem azért telepítették, hogy azon valós árutermelés történjen, hanem a területet valamivel hasznosítani szeretnék a támogatás igénylésének reményében.

"Egész jó területalapú támogatás jöhet össze, ha valaki beszáll az AKG-programba, vagy az öko átállást választja. Nagyon sokan azért telepítettek diót, mert nem láttak jobb hasznosítási alternatívát a földterületeiknek. Azért, hogy egy dióültetvénynek látszó valamit tartsanak fenn és arra támogatást igényeljenek, az jobb üzletnek tűnt, mint gabona-, vagy olajos növényt termeszteni.

Van szerencsére nagyon sok tisztességes és európai léptékben is versenyképes diótermelőnk, hiszen a dió az egyik olyan kultúra, amit alapvetően a támogatások igénylése miatt telepítettek. Ezért akinek csak az a célja, hogy fenntartson egy ültetvénynek látszó objektumot a támogatások igénylése céljából, az alacsony beruházási és fenntartási költségekkel ezt képes megtenni – ez az egyik oka annak, hogy a diótermőterület jelentősen növekedett az elmúlt években, tehát nem a jövedelmezőség javulása eredményezte ezt a folyamatot" – nyilatkozta Apáti Ferenc.

Indexkép: pixabay.com