Az európai borfogyasztók arcára könnyen ráfagyhat a mosoly, ha elolvassák a PAN Europe legújabb, 2025. április 23-án közzétett jelentését. A vizsgálatok szerint a hagyományosan termesztett szőlőből készült borok 94%-ában akár nyolcféle növényvédőszer-maradvány is kimutatható, de még a bioborok sem teljesen mentesek a veszélyes „örök vegyi anyagoktól" (PFAS), például a trifluorecetsavtól (TFA), amely főként a növényvédelemben alkalmazott PFAS vagy PFA gyűjtőnéven ismert peszticidvegyületek és a flourtartalmú gázok le nem bomló végterméke.
A „Message from the bottle" címet viselő kutatás tíz európai ország 1988 előtti és 2010 utáni borait vette górcső alá, köztük két magyar tételt is: egy villányi kékfrankost és egy tokaji sárgamuskotályt. A mérések alapján a TFA koncentrációja az új borokban átlagosan 110 µg/l volt (minden vizsgált új bor tartalmazott TFA-t), a legszennyezettebb minta pedig elérte a 320 µg/l-t – ez a szint százszor magasabb, mint a korábban felszíni és ivóvízben mért – már eleve magasnak számító – átlagos értékek.
Ez az anyag komoly egészségügyi kockázatot is jelent: összefüggésbe hozható vetéléssel, rákos megbetegedésekkel és hormonális zavarokkal is.
A kutatók szerint a TFA-szint drámai emelkedése 2010 után kezdődött. A régi, 1988 előtti borok egyike sem tartalmazott kimutatható TFA-t. Ez is arra utal, hogy az újabb technológiák és a növényvédelemben használt anyagok jelentősen hozzájárulnak a szennyezéshez.
A jelentés nyomán egyre sürgetőbb kérdés: meddig maradhatnak forgalomban azok a szerek, amelyek ilyen veszélyes maradványokat hagynak maguk után? Az Európai Unió májusban dönt a TFA-ra bomló flutolanil sorsáról – és a borbarátok (is) joggal figyelnek majd oda az eredményre.
Forrás: qubit.hu
Indexkép: Shutterstock