A selyemkóró
Megállíthatatlanul terjedő, agresszív növény, amelynek egy-egy példánya alighogy feltűnik megszokott természeti környezetünkben, rövid időn belül tömegével támad, eluralja és tönkreteszi honos életközösségeinket – olvasható a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság honlapján.
Mik a selyemkóró jellemzői, és mi a baj vele?
A selyemkóró (Asclepias syriaca) egy dekoratív, nagyon jó illatú, különleges ízű mézet adó növény. Azonban idegenhonos, agresszív, mérgező – a fiatal hajtások tejnedve is allergiás reakciót válthat ki –, szántóföldi gyom, számos növényi kórokozó terjesztője. Mivel hazánkban nincs sem fogyasztója, sem jelentős kártevője, versenyelőnyben van az összes honos növényfajjal szemben.
Eredetileg Észak-Amerikában honos, dísznövényként került Európába. Magyarországon a 19. és a 20. században intenzíven termesztették, hogy textilipari alapanyagként hasznosítsák, azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, viszont rendkívüli mértékben elterjedt az egész országban.
Magról és gyöktörzsről is robbanásszerűen szaporodik. Ősszel egyetlen növény több tüszőterméséből sok száz repítő készülékes mag szabadul ki, amelyeket a szél kilométerekre is elrepít. Az egyes állományok nagyságrendbeli térhódítását ugyanakkor a tarackgyökérzetről évente felnövő „klónok" sokasága biztosítja. A bolygatott talajfelszíneken tömegesen fordul elő, és elképesztő mértékben terjed, ezzel kiszorítva az őshonos fajok egyedeit, csökkentve a fajgazdagságot, jelentősen megváltoztatva az eredeti élőhely tulajdonságait.
A szántóföldön főleg a gabonavetéseket veszélyezteti, és irtása sokkal nehezebb, mint más gyomoké.
A selyemkóró idegenhonos, agresszív, mérgező növény – fotó: Shutterstock
Mit tehetünk a selyemkóró visszaszorítása érdekében?
Ha valahol felbukkan a növény, a terjedését azonnal akadályozzuk meg!
• Erre a legalkalmasabb idő az új növények előbújása, mert kb. 3 hetes korukig még nem képesek gyöktörzsről újabb hajtást hozni. Ekkor a leghatékonyabb kaszálni vagy kis mennyiség esetén a hajtást letépni.
• A következő alkalmas időpont a virágzás kezdete előtti, a tarackok ugyanis a virágzásra fordított energia miatt ekkor gyengébbek. A bimbós növényeket lehet kaszálni vagy glifozáttal permetezni is. Az is hatékony, ha ebben az időszakban a növények föld feletti részeit eltávolítjuk.
• Bár a szakirodalom óva int a gyöktörzs bolygatásától, mert az még több hajtás növesztésére serkenti a növényt, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság tapasztalatai szerint az évi többszöri „gyomlálás" évről évre egy nagyságrenddel csökkenti a sporadikus állományokat.
• Ha pedig túl későn bukkanunk rá egy új állományra, akkor legalább a magok terjedését próbáljuk megakadályozni.
