A Boris ciklonnal együtt járó hirtelen lehűlés az élővilágot is nehéz helyzetbe hozta. A nyári forróság után hirtelen az ősz kellős közepén találták magukat például a vonulóban lévő fecskék ezrei. Rengeteg hír szólt a kihűlő, táplálékot nem találó egyedekről, aminek következtében rengeteg civil kezdett madármentésbe.
A Boris ciklon hatása a fecskeállományra
A ciklon és az árhullám után a qubit.hu megkérdezte Orbán Zoltánt, az MME szóvivőjét, hogyan értékeli a történteket, milyennek látja a magyarországi fecskeállomány jelenlegi helyzetét, mennyire szólt bele a madarak vonulásába a Boris ciklon, és milyen hatásai lehetnek a klímaváltozásnak a fecskék életére.
Orbán Zoltán elmondta, hogy Magyarországon valószínűleg több tízezer fecske pusztult el, ami a lakosság számára ijesztő szám lehet, de ez a jelenség a fecskék életében egyáltalán nem szokatlan. Ráadásul a többség nem lakott területeken, hanem a nádasokban hullott el, mert a fecskék vonuláskor és ilyen hűvös időben is elsősorban a vizeket keresik föl, ahol nagyobb esélyük van rovarokra vadászni. De ez az állomány töredékének is csak a nagyon kis része lehet. A fecskék repülő rovarra vadászó specialisták. Emiatt annyira jól repülnek, hogy nincs állományi szintű ragadozójuk, ami a felnőtt állományt érdemben csökkenteni tudja. Az ő esetükben a legjelentősebb állományszabályozó tényező az időjárási szélsőség, a fészekragadozás, illetve az élősködők.
Ha jön egy ilyen időjárási szélsőség, mint a Boris, az évszakhoz képest hűvös idővel, a repülő rovarok elülnek, és a fecskék nem jutnak táplálékhoz. Azt azonban tudni kell, hogy azok az élőlények, amelyek számára életveszélyt jelent egy időjárási front, az evolúció folyamán olyan érzékelést alakítottak ki, hogy minél markánsabb egy időjárási front, annál távolabbról, tehát két-három nap távolságról, ezer kilométernél távolabbról is megérzik, hogy jön egy ilyen ciklon. Ilyenkor az állatok is döntéseket hoznak, melyek következtében vagy túlélnek és szaporodnak, vagy elpusztulnak. A jelenlegi időjárási eseménynél is a megfelelő túlélési ösztönnel rendelkező fecskék lerepültek a Földközi-tenger térségébe, vagy elkezdtek délre vonulni. Nagyon sok madár viszont itt maradt, elegendőnek tűnő zsír- és izomtartalékokkal. Azok a madarak, amelyek a szemünk előtt bajba kerültek, az éppen Magyarországon lévő állomány töredékének töredékét képezték.
Szeptember 13-án, amikor jött a hideg idő, a Balaton térségében akkora árvaszúnyograjzás volt, hogy látszott az időjárási radarokon. Az is látszott a radarokon, hogy a Balatonnál, illetve Tokaj térségében körülbelül másfél-másfél millió fecske volt. De az egész ország tele volt az itthoni állománnyal. Az összegyűlő több millió fecske nagyobb része valószínűleg átvonuló madár volt, amelyek északról Magyarország felett igyekeztek átvonulni délre. De a fecskéket életük minden napján fenyegetheti ilyen időjárás.
A fecskéket bármikor fenyegetheti ilyen időjárás – fotó: Shutterstock
Tehát, bár a látvány ijesztő lehetett, nem volt "fecskeapokalipszis". Amivel szembesültünk, annyira volt rendkívüli, mint a telihold, ami nincs minden nap, de rendszeresen előfordul – fogalmaz a szakember. Azaz valószínűleg a Boris nem lesz nagy hatással a fecskeállományra, tehát szó nem volt fecskearmageddonról.
A fecskékre leselkedő veszélyek
A fecskék esetében a gyarapodó és erősödő negatív civilizációs hatások összessége jelent gondot, amelynek hatására 2000 és 2010 között kihalt a magyarországi fecskeállomány 60-62 százaléka.
A fecskeállományok számára a fő veszélyforrást a nagyüzemi mezőgazdaság megváltozott gazdálkodási gyakorlata és a kemizálás jelenti. Második helyen pedig a klímaváltozás áll. A lakott fecskefészkek tömeges leverését sikerült szinte teljesen megszüntetni. Ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a 2010-es összeomlás óta a tendencia nem folytatódott, a hazai fecskeállomány a 40% körüli szinten stabilizálódott. A kémiai szúnyoggyérítés viszont továbbra is fenyegeti a hazai rovarvilág egészét és így a velük táplálkozó fecskéket is.
A 2010-es összeomlás óta viszont minden augusztusban hiányzik körülbelül kétmillió fecske az országból.
A 2010-es összeomlás óta minden augusztusban hiányzik körülbelül kétmillió fecske az országból – fotó: Pixabay
A fecskék mentése lehetetlen küldetés volt
A fecskéket szinte lehetetlen menteni. Mivel repülő rovarra vadásznak, nem tudnak automatikusan tálkából enni!
Amikor elfogyott az utolsó tartalékuk, mivel a testükben raktározott zsír elégetése után a repülőizmaikat, a mellizmaikat is felélték, elkezdtek tömegesen leereszkedni a földre, az utakra, mert nemhogy energiájuk, izmuk sem volt repülni. Amikor egy ember meg tud fogni kézzel egy ilyen fecskét, akkor az az éhenhalás előtt néhány perccel, esetleg egy-két órával lehet. És mivel repülő rovarra vadásznak, nem tudnak automatikusan tálkából enni, ráadásul mivel éheztek, a hidegben ledermedtek. Tehát egyszerre több tízezer fecskét kellett volna azonnal felmelegíteni, és mivel nem tudnak tálkából enni, egyesével megetetni, majd ezt napokig, naponta ötször-hatszor megismételni, úgy, hogy szétfeszíti az ember a csőrét, majd bedugja a torkába az eledelt. Ezt megcsinálni egy fecskével legalább öt vagy akár tíz perc. Néhány tízezerrel lehetetlen.
Mennyire nehezíti a fecskék életét a klímaváltozás?
Ilyen időjárási szélsőségből, mint amilyen a Boris ciklon volt, százévente költési időszakban volt kettő-három, és utána 30-50 éve volt helyreállni az állománynak. A legutolsó ilyen szeptemberi időjárás, ami így hatott a fecskékre, 2008 szeptemberében volt Magyarországon, ami kevesebb mint húsz évet jelent. És ez csak a hazai szeptemberre vonatkozik. Tehát populációs szempontból nagyon is hatással van a fecskékre a klímaváltozás. Ráadásul az ilyen időjárási szélsőségek gyakorisága, ereje és hossza a klímaváltozással folyamatosan nő.
A sokkal kevésbé látványos verziója az extrém helyzetnek az aszály. Ha hosszan elnyúló szárazság van, akkor nincs növény. Ha nincs növény, akkor nincs rovar, és akkor a fecskék ugyanúgy éhen halnak, mint most a Boris alatt, csak nem Magyarországon, és nem ázva-fázva, hanem meleg időben, mondjuk a Száhel-övezetben, ahol a tavaszi visszaérkezők utoljára tudnának megállni és táplálkozni.
Orbán Zoltán elmondta, ilyen esetekben a szakmaiság azt követeli, hogy egyrészt megnyugtassák az embereket, hogy a fecskék nem haltak ki a Boris miatt, de azt is el kell mondaniuk, hogy technikailag akkor sem lenne kivitelezhető a fecskék állományszintű mentése, ha ez lenne az utolsó esélye az egész populációnak az életben maradásra.
