Európa a leggyorsabban melegedő kontinens: 2013 és 2022 között a felszínközeli hőmérséklet emelkedése globálisan 1,13-1,17 °C volt, míg kontinensünkön 2,04-2,10. A klímaváltozás következtében hosszabb aszályok, hőhullámok lépnek fel, gyakoribbak a villámárvizekhez, áradásokhoz vezető extrém csapadékesemények, a part menti területeket pedig a tengerszint emelkedése fenyegeti – írja a masfelfok.hu.
A 21. század során a klimatikus veszélyek várhatóan tovább nőnek Európában, aminek erőssége és üteme a globális üvegházgáz-kibocsátástól függ. A következő évtizedekben az extrém hőség egyre gyakoribbá válására és a csapadékmintázatok megváltozására számíthatunk, valamint egyes területeken heves esőzésekre, áradásokra, Dél-Európában pedig súlyosabb aszályokra. Az éghajlat megváltozása az élelmezés-, víz- és energiabiztonságra, az egészségre és a pénzügyi stabilitásra, valamint a földi és vízi ökoszisztémákra is hatással van.
A klímaváltozás súlyosbíthatja a már meglevő kockázatokat, a nem a klímához kötődő kockázatok pedig erősíthetik az éghajlati veszélyeket (hőhullám, aszály, árvíz): a fenntarthatatlan vízgazdálkodás, a biodiverzitás-veszteség, a szennyezés mind növelik a sebezhetőséget a klímaváltozással szemben. Egy súlyosabb aszály a víz és élelmezés bizonytalanságát eredményezheti, erdőtüzek kialakulásához vezethet, ami további súlyos következményekkel jár.
Az EEA alkalmazkodásról szóló EUCRA (European Climate Risk Assessment) jelentésében 36, súlyos következményekkel járó klímakockázatot definiált Európára vonatkozóan. Az öt fő csoportba (élelem, egészségügy, infrastruktúra, gazdaság és pénzügy, ökoszisztéma) sorolt kockázatokból a legtöbb kritikus vagy katasztrofális szintet érhet el még ebben a században.
1. Élelmezés
A hőség és az aszály miatt a mezőgazdasági terméshozam csökkenése már most kritikus kockázat Dél-Európában. Az aszályok negatív hatással lelhetnek a termésre, élelmezésbiztonságra, ivóvízellátásra, energiatermelésre. Azonban a heves esőzések, illetve a kései fagyok is jelentős károkat okozhatnak, termésveszteséghez vezethetnek, a megváltozott éghajlati körülmények pedig új kórokozók megjelenését eredményezhetik. A megfelelő élelmiszer-termeléshez az egészséges talaj megléte is fontos.
A terméshozam csökkenése esetén az erőfeszítés, hogy fent tartsuk a termelést, további nyomást gyakorol a biodiverzitásra, talajra, ökoszisztémára, ami újabb kockázatot jelent a vízbiztonságra és -minőségre.
A megfelelő élelmiszer-termeléshez az egészséges talaj megléte is fontos – fotó: Pixabay
A mezőgazdaságnak és a táplálkozási szokásoknak is meg kellene változniuk. Előtérbe kellene helyezni az aszálytűrő fajtákat, a talaj minőségének javítását, a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatokat. A táplálkozási szokások eltolódása a növényi alapú táplálkozás felé szintén elősegítheti az élelmezésbiztonság fenntartását, és a vízhiány problémáján is segíthet.
2. Egészségügy
A hőség a legnagyobb és legsürgősebb kockázat az emberi egészséget tekintve, ráadásul a forróbb nyarak, enyhébb telek, gyakoribb árvizek és hosszabb aszályok sok fertőző betegség számára kedvező körülményeket biztosítanak. Európa déli régióiban már elég meleg van azon szúnyogok számára is, melyek trópusi betegségeket terjeszthetnek.
3. Infrastruktúra
Az extrém időjárási események komoly károkat okozhatnak az infrastruktúrában is. Az áradások kezelése az egyik legsürgetőbb teendő, főleg mert a kockázatuk várhatóan nőni fog. A tengerszint-emelkedés üteme is gyorsul, és az összetett extrém eseményekből is egyre több van: például az áradások magas tengerszinttel és heves esőzéssel társulhatnak.
Az összetett extrém eseményekből is egyre több van: például az áradások magas tengerszinttel és heves esőzéssel társulhatnak – fotó: Pixabay
4. Gazdaság és pénzügy
Az extrém időjárási események miatt akadozhat az élelem- vagy a gyógyszerellátás is.
5. Ökoszisztéma
Ebbe a csoportba esik a legtöbb olyan kategória, amiben sürgős cselekvésre lenne szükség. Az erdők, az édesvízi és part menti élőhelyek, a tőzeglápok és a vizes élőhelyek vannak legjobban kitéve a kockázatoknak. Ezek a kockázatok pedig más szektorokra is hatással lehetnek, például az élelmezésbiztonságra, a vízbiztonságra vagy az emberi egészségre.
A tengeri ökoszisztémákra a klímaváltozás és más emberi tényezők is hatással vannak, ami jelentős veszteséget okozhat a biológiai sokféleségben, akár tömeges kihalásokat is beleértve. A part menti ökoszisztémákra az erózió, az áradások és a tengerszint-emelkedés jelentenek kockázatot. A szárazföldi és édesvízi ökoszisztémára a hosszabb és súlyosabb aszályok, a melegedés, a megváltozó csapadékmintázat és a növekvő vegetációtüzek jelentenek veszélyt. Mindez az élőhelyek eltolódásához, erdők pusztulásához, a talajegészség megváltozásához és az invazív fajok növekvő megjelenéséhez vezethet.
Az erdők mérséklő szerepet játszanak az éghajlatváltozásban: az EU üvegházgáz-kibocsátásának kb. 7%-át nyelték el 2021-ben, azonban a klímaváltozás az erdőket sem kíméli.
A klímaváltozás az erdőket sem kíméli – fotó: Pixabay
Az EU természet-helyreállítási törvénytervezete szerint a rossz állapotban lévő élőhelyek legalább 30%-át, 60%-át, illetve 90%-át kell helyreállítani 2030-ra, 2040-re, illetve 2050-re az uniós országoknak.
A kontinensen belül Dél-Európa a leginkább érintett, a nyolc sürgős cselekvést igénylő területből három ide tartozik.
Ha nem mérsékeljük minél előbb a klímaváltozást, katasztrofális károkkal fogjuk szembe találni magunkat.
