A Kínai Tudományos Akadémia munkatársa, Alice Hughes szerint a méhek kulcsfontosságú szolgálatot tesznek az ökoszisztémáknak és számos alapélelmiszer legfőbb beporzói. Egészen mostanáig azonban nem állt rendelkezésre arra vonatkozó adat, hogy a méhfajok miként oszlanak el a bolygón.
A kutatók abban bíznak, munkájuk segíteni fogja a méhek, mint globális beporzók megóvására irányuló erőfeszítéseket – fotó: Pixabay
A térkép elkészítéséhez a kutatók összevetették az egyes méhfajok előfordulására vonatkozó adatokat. A Current Biology című folyóiratban publikált eredmények megerősítették, hogy ellentétben más állatokkal, például a madarakkal és emlősökkel, a méhfajok jelentős része a sarkvidékektől távol eső száraz, mérsékeltövi területeket részesíti előnyben az Egyenlítőhöz közeli, trópusi környezetekkel szemben.
Az északi féltekén több méhfaj él, mint a délin, és a rovaroknak az Egyesült Államokban, Afrikában, valamint a Közel-Keleten vannak gócpontjaik. Jóval kevesebb méhfaj él erdőkben és dzsungelekben, mint sivatagi környezetben, mivel a fák kevesebb táplálékforrást nyújtanak a méheknek, mint az egyéb növények, a virágok.
Az egyes rovarpopulációk hanyatlása az állatok alaposabb monitorozásának szükségességére figyelmeztet. A bolygón élő rovarfajok puszta számából – 900 ezer körüli – eredően ez egy óriási feladat, miközben múzeumi példányok milliói várnak azonosításra. Noha a méhek sokszínűségének megértéséhez még sok kutatás vár a szakemberekre, reményeik szerint a munkájuk segíteni fogja a méhek, mint globális beporzók megóvására irányuló erőfeszítéseket.
