A természetvédelem új fejezete kezdődött meg Magyarországon a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program folytatásával, a KEHOP Plusz néven futó kezdeményezéssel. A program 42 milliárd forintos keretösszeggel támogatja a hazai tíz nemzeti park igazgatóságot, amelyek 60 különféle projektet valósíthatnak meg. A cél több mint 100 ezer hektárnyi természetes élőhely állapotának javítása, amit dr. Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára ismertetett a „Komplex vizes élőhely fejlesztés a Sásdi-rét NATURA 2000 területen" projekt nyitórendezvényén.
A program öt fő fejlesztési irány mentén épül fel. A legnagyobb hangsúlyt az élőhely-rekonstrukció kapja, ezen belül is a vizes élőhelyek helyreállítása élvez prioritást. Ezek az ökoszisztémák kiemelten gazdag élővilággal rendelkeznek, ugyanakkor rendkívül sérülékenyek is. A második terület a kezelési infrastruktúra modernizálása, amelybe beletartozik az őshonos állatok génmegőrzése is. Jelenleg több mint 13 ezer őshonos állat segíti a természetvédelmi kezeléseket, miközben folyamatosan zajlik az állattartó telepek és hozzájuk tartozó létesítmények korszerűsítése.
Harmadik pillérként az ökoturizmus fejlesztése kap szerepet. A nemzeti parkok évente több mint 1,6 millió látogatót fogadnak, és a fejlesztések célja, hogy még több tanösvény, túraútvonal és látogatóközpont várja az érdeklődőket. A negyedik terület az élettelen természeti értékek védelme, amely olyan különleges kincsekre is kiterjed, mint hazánk több mint 4000 barlangja vagy a három UNESCO által elismert geopark.
Végül, de nem utolsósorban a természetvédelmi őrszolgálat munkakörülményeinek javítása is kiemelt figyelmet kap. A mintegy 250 fős őrszolgálat munkáját irodafejlesztések, új járművek és korszerű eszközök segítik majd.
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság területén öt fejlesztés indul összesen 2,6 milliárd forint értékben. Kiemelt projekt a Sásdi-rét vizes élőhelyének helyreállítása, amely 160 millió forintos támogatásból valósul meg. A projekt különös jelentőségű a lisztes kankalin – egy jégkorszakból fennmaradt ritka növényfaj – élőhelyének megóvása miatt.
Indexkép: AM
