Egy nemzetközi kutatócsoport a sarkvidékeken észlelhető mesterséges fények vizsgálatával elemezte, hogyan változik az emberi tevékenység e sokáig érintetlen régióban. A kutatás során az 1992-2013 közötti adatokat megvizsgálva arra jutottak, hogy az ipari tevékenység hatására vált világosabbá a sarkvidéki éjszaka. Ennek pedig súlyos hatásai lehetnek a klímaváltozásban egyébként is kiemelten érintett térség természetvédelmére.

Az északi sarkvidéken a globális átlagnál négyszer gyorsabban emelkedik a hőmérséklet, és ez a régió ad otthont bolygónk egyik legsérülékenyebb ökoszisztémájának is. A felmelegedés egyre könnyebben elérhetővé tette a sarkvidéket, és ez a települések növekedését, valamint az ipari beruházásokat is magával hozta.

Most svájci kutatók – amerikai kollégáik, köztük a NASA közreműködésével – a műholdak által megfigyelt és mért éjszakai megvilágításadatokat elemezték, és azt találták, hogy több mint 800 ezer négyzetkilométeres területet érintett a fényszennyezés, ami az elemzett régió 5,1 százaléka, az észlelt növekedés pedig évente 4,8 százalékos volt. E vizsgálatokkal jól elemezhető a sarkvidéki emberi tevékenység alakulása.

Az európai sarkvidék, Alaszka gáz- és olajmezői, valamint Oroszország volt a legnagyobb aktivitás színtere. E területekhez viszonyítva Kanada sarkvidéke jórészt sötét maradt az éjszakák során. A megvilágított terület mindössze 15 százaléka volt emberi település, a többit az ipari létesítmények adták.

A mesterséges fények hatása a természetre

A természetre kifejtett hatások közt meg kell említeni a rénszarvasok látását, amely a téli félévre átalakul. Ha mesterséges fények közt kell az állatnak élnie, erre az átalakulásra nem kerülhet sor, így pedig az állat téli túlélése is veszélybe kerül: így nem találja meg az élelmét, és nem veszi észre a rá leselkedő ragadozókat.

A mesterséges fények nehezítik a növények rövid sarkvidéki nyárra való felkészülését is: később pattannak ki a levélrügyek, és később nyerik el színeiket.

Az olaj- és gázkitermelés során a nehéz, ipari gépjárművek feltépik a permafroszt talaját,  így az könnyebben olvad, ezzel meggyorsítva a sarkvidék degradálódását.

Forrás: ng.24.hu

Indexkép: Shutterstock