Áder János emlékeztetett, hatvanöt évvel ezelőttig csak annyi erőforrást használt az emberiség, amennyit a Föld természetes körülmények között pótolni tudott. Az 1950-es évekig gyakorlatilag a természet "kamataiból" élt, az utóbbi hat évtizedben azonban már az "alaptőkét" fogyasztja az ember, "így nem nehéz belátni, mi lesz akkor, ha ezeken a szokásainkon nem változtatunk" – tette hozzá.
Az intézmény Bessenyei-aulájában, többségében egyetemi hallgatók előtt tartott előadásában az államfő arról beszélt, az energiafogyasztás növekedése háromszorosan haladja meg az amúgy is drámai mértékű népességnövekedést, a vízfelhasználás pedig kétszer olyan gyorsan nő, mint az emberiség lélekszáma. A vízfelhasználás gyors növekedése ellenére nem lehet annyi édesvizet előállítani, amennyi megfelelő módon biztosítaná a népesség ellátását, illetve a mezőgazdasági és az ipari igényeket is ki tudná elégíteni – fogalmazott.Az egyik nagy problémának nevezte a népességrobbanást, az emiatt erősödő urbanizációt, amely egyre növeli az energiafelhasználást.
Egyre több víz fogy, és egyre nagyobb lesz a szennyezés
– fejtette ki Áder János, hozzátéve, ez a probléma lesz az egyik legnagyobb kihívás a Föld jövője szempontjából. A mostani 7,5 milliárdos népesség 2050-re már a 9 milliárdot is elérheti, amely nagyon megterheli majd a Föld eltartóképességét – fűzte hozzá.
1,5 Celsius-foknyi hőmérséklet-emelkedést már veszélyes átlépni – fotó: Pixabay
A grafikonokkal, bejátszásokkal és videókkal illusztrált prezentációjában az államfő a Föld hőmérséklet-változásaival kapcsolatban azt mondta, az elmúlt ezer évben egy "lehűlési időszakban" volt a bolygó, amely nagyjából a 19. század közepéig tartott. A lehűlés tendenciája az elmúlt közel kétszáz évben megtört, azóta a földfelszín hőmérséklete radikálisan és folyamatosan nő.
Nyilvánvaló, hogy a szén-dioxid-szint emelkedése és a hőmérséklet növekedése között ok-okozati összefüggés van, 1,5 Celsius-foknyi hőmérséklet-emelkedést pedig – a tudomány szerint – már veszélyes átlépni – emlékeztetett a köztársasági elnök.
Megjegyezte azt is, hogy a gazdasági fejlődés, a "termeld ki, használd és dobd el"-szemlélet miatt hatalmas mennyiségű szemét halmozódott fel a világban.
A klímaváltozás hatásait nyolcvan százalékban a vízellátás, vízhiány problematikáján keresztül érzi az emberiség, a felmelegedéssel olyan változások indulnak el, amelyek teljesen megváltoztatják a Föld hidrológiai ciklusát –jelentette ki az államfő. Hozzátette, az egyenlőtlenebb csapadékeloszlás, az egyre gyakoribb aszályok és özönvizek váltakozása miatt a szemünk előtt bontakozik ki az egyszerre a kevés, a sok és a szennyezett víz "drámája" is.
