A sáfrány a világ legdrágább fűszere

A sáfrányt tartják számon a legdrágább fűszernek a Földön, amit bár sokan ismernek, valószínűleg nem a konyhából és az otthon főzött ételekből. Az aromás illatú, kesernyés fűszer minden ételt aranysárgára fest. Régóta használjuk a gasztronómia területén, hiszen már az ókori időkben is termesztették. Elsőként az i.e. 2300-as években utaltak rá.

De vajon el tudja valaki mondani, hogy melyik követi a sorban, mint a világ második legdrágább fűszere, amely sokaknál akár függőséget is okozhat?

Mindenki ismeri és kóstolta is már!

Bármennyire is meglepő, a Föld egyik legdrágább fűszerét mindenki rendszeresen fogyasztja valamilyen formában. Ez nem más, mint a híres vanília, aminek mára a világ minden országában és kultúrájában helye van.

A vanília a nagy földrajzi felfedezésekkel került előtérbe, azóta pedig mindenkit meghódított. A többség vagy szereti, vagy nem, de azt hozzá kell tenni, hogy az üzletekben található termékek, amelyekben vanília található, csupán 1 százalékban tartalmazzák az eredeti fűszert. A maradék ízesítés laborban készült aroma, ezzel turbózzák fel a joghurtokat, növényi tejeket, csokikat és még sorolhatnánk.

Minden, amit a vaníliáról tudni érdemes!

Talán meglepő lehet, de a vanília az orchideafélék családjába tartozó növény. Ez az egyetlen ehető orchideaféle a világon. Amikor a vanília szóba jön, akkor a növény terméséről, tehát a vaníliarúdról vagy babról beszélünk. Eredetileg Közép-Amerikából származik, azon belül Mexikó térségéből, ahol az őslakosok már nagyon régóta használják.

Manapság azonban a világ termelésének nagyjából 80%-át Madagaszkár adja, ahova a francia gyarmatosítók vitték be és honosították. Mexikó csak a képzeletbeli dobogó harmadik fokára állhat fel, hiszen a termelési mennyiségük nagyjából hatoda az afrikai szigetországénak. A vaníliát igen kevés helyen termelik, ami nem véletlen, hiszen a környezeti igényei nagyon speciálisak, nem beszélve arról, hogy munkaigényes növényről van szó. A gondozás nagy szakértelmet igényel, amihez kevesen értenek - írja a Greendex.

Mi a helyzet a bourbon vaníliával?

A bourbon típus csak Madagaszkáron és Réunion szigetén élő vanília. Tévhit azonban, hogy ez jelezné a fűszer minőségét, hiszen ez csak egyik fajtája. A származási hely inkább az aromák miatt lényeges, hiszen a bourbon vanília íze rumos, míg a Tahitin növekvő vanília inkább édes, virágos. Az Indonéziában termesztett növény viszont a füstös ízeket hordozza magában.

Miért kerül ennyibe?

Míg a sáfrány azért lett drága, mert alacsony a hozama és eléggé munkaigényes, addig a vanília kapcsán nem ez a fő ok. A növényt az eredeti élőhelyén a kolibrik és az apró kis méhek porozzák be. A világ másik részein termesztett változatok esetében ezekkel az állatokkal nem számolhatnak, nem véletlen, hogy a betelepítési kísérletek nagy része kudarcra van ítélve.

Ezeken a területeken tehát nincsen más megoldás, mint a virágokat egyenként, kézzel beporozni, ami bár érdekesnek hangozhat, hatalmas munka. Főként azért, mert a vanília virágai csupán egy napig élnek, ennyi ideje van a termesztőknek ezzel foglalkozni. Ha csak egy virág is kimarad, akkor ott később már nem lesz lehetőség porozást végezni.

A sikeres munka eredményeként a termés 9 hónapig érik. Nagyon kell figyelni, hiszen a túl korai szüret esetén a fűszer nem lesz elég aromás. A túl későn szedett termés pedig szétnyílik, így elveszíti az aromáját. Mivel azonban a virágzás nem egyenletes, így a vaníliákat egyesével kell megnézni, hogy azok eléggé beértek-e már. A szüretet követően jön egy 12 hónapos érlelési fázis, ilyenkor kialakul a vanília komplex aromája, amiért nagyjából 180 különféle molekula felel.

Amellett tehát, hogy a termelés igen munkaigényes és sok időbe is telik, a vanília árát nagyban meghatározza a hatalmas kereslet. Az 1800-as évekre luxuscikké vált, mára azonban szinte bárki hozzájuthat az egyes fajtáihoz. A boltok polcai tele vannak vele, bár főleg az aromás változatokkal találkozhatunk.

A vanília függőséget okozhat

Az említett molekulák közül van egy olyan, amely igen súlyos függőséget okozhat. Ez a vanilinsav, ami nagyon közeli rokona az adrenalinnak és a noradreanlin hormonoknak. Ezekről tudjuk, hogy serkentik az agyműködést. Ezen tulajdonságát az élelmiszeripar teljes mértékben kihasználja, szinte mindenbe beleteszik, amibe csak tudják.

Az emelkedő kereslet miatt egyre több erdőt pusztítunk el - fotó: pixabay.com

Fő összetevője a csokiknak, a kekszeknek, egyéb édességeknek, de ott van a kávékban, az italokban, a tejtermékekben, valamint a péksütikben és még a tápszerekben is. Az ételek a vanília hatására krémesek lesznek, nem beszélve arról, hogy kiegyensúlyozza az édességet, a savasságot, valamint a keserűséget pedig tompítja. Mivel azonban már csecsemőkorban találkozunk vele, így a függőség már nagyon korán kialakul, amely hatással lesz a későbbi ízvilágunkra is.

Hozzá kell tenni, hogy mivel a hatalmas kereslethez több fűszerre van szükség, így a növekedés hatással van az erdőírtásra is. A vaníliának sok területre van szüksége, amit máshogy nem tudunk megoldani, minthogy ennek a növénynek a termesztésével is pusztítani kezdjük a természetet. Ha csak Madagaszkárt nézzük, a vaníliatermesztés kiterjesztésének hatására az ország 17 év alatt elveszítette az erdőterületeinek egyötöd részét. Ez pedig hatással van az itt élő egyedi állatfajokra, akiknek az élőhelye évről-évre egyre kisebbé válik.