Egy friss tanulmány rávilágít arra, hogy a legeltetés leállítása komoly következményekkel jár a hegyvidéki gyepek biológiai sokféleségére, különösen a talaj élővilágára. A kutatók az Egyesült Királyság tizenkét különböző gyepterületén vizsgálták, hogyan változott a növényzet és a talaj mikrobális összetétele ott, ahol akár 65 éve már nem legeltetnek juhokat vagy szarvasmarhákat - írja a meatthefacts.eu.

Az eredmények aggasztóak: a legeltetés megszüntetése jelentős csökkenést okoz a talaj élőlényeinek sokféleségében, különösen a ritkább fajok esetében. A mikrobiális közösségek egyre inkább hasonlóvá, homogénebbé válnak, míg a talajfauna, például a fonálférgek és rovarok esetében nő a területek közötti különbség. Ez azt jelenti, hogy bár egyes fajok helyileg eltűnnek, máshol jelennek meg, de összességében csökken a helyi biodiverzitás.

A legeltetés megszüntetése továbbá megváltoztatja a növénytakarót is, ami közvetlen hatással van a talaj mikroorganizmusainak életkörülményeire. A kutatás szerint a legtöbb talajlakó élőlény – kivéve a baktériumokat – csökkenő tendenciát mutat a legeltetés hiányában. Mindez különösen fontos az ökoszisztémák egészsége szempontjából, hiszen ezek az élőlények felelősek a szerves anyagok lebontásáért, a tápanyagok körforgásáért és a talaj szerkezetének fenntartásáért.

A tanulmány rámutat, hogy a háziállatokkal való extenzív legeltetés hozzájárul a föld alatti élet gazdagságának fenntartásához, míg a legeltetés leállítása – különösen akkor, ha nincs visszatelepített vadon élő legelő – hosszú távon káros következményekkel járhat a természetes ökoszisztémákra.

Indexkép: Pixabay