Hazánkban egyre népszerűbb az invazív planktonevők célzott horgászata, mivel az egyedszám emelkedése komoly ökológiai károkat okoz.
A túlszaporodott, nem őshonos busaállomány gyérítésére első alkalommal szervezett versenyt a Komárom-Esztergom Vármegyei Horgászegyesületek Szövetsége (KEMHESZ), a 650 kilós fogás kétharmadát értékesítették, a bevételt őshonos halak telepítésére fordítják. A beavatkozáshoz és a kifogott halak értékesítéséhez rendelkezésre álltak a szükséges engedélyek. A gyérítés sportszerűen nem hálóval, hanem horoggal történt. A kifogott 130 példány átlagsúlya öt kilogramm körül volt.
A busa a 24-25 fokos vízben szaporodik, és a felmelegedés miatt egyre kedvezőbb számára a hazai környezet. Mivel planktonevő, a túlszaporodott egyedek kieszik a vízből az őshonos halak táplálékát, és csökkentik azok populációját, ezzel súlyos károkat okozva a hazai élővizekben.
A busa a 24-25 fokos vízben szaporodik, és a felmelegedés miatt egyre kedvezőbb számára a hazai környezet – fotó: Shutterstock
A busafajok
A hazai halfaunának nincs planktonevő halfaja, ugyanakkor minden hal eszik planktont. Ez azt jelenti, hogy az élővízben tömegesen található apró növényi és állati életformák, összefoglaló nevükön a fito- és zooplankton jelenti szinte az összes őshonos halfajunk indítótáplálékát, vagyis ezt fogyasztják az ivadékhalak az ikrából való kikelés és a szikzacskó felszívódása után addig, amíg elég nagyra nem nőnek a nagyobb táplálékállatok elfogyasztásához. Olykor a kifejlett halaink is fogyasztanak planktont, de nem kizárólagos táplálékként.
Ebbe az egyensúlyi állapotban lévő rendszerbe zavart bele a betelepített, hatalmasra megnövő és kizárólagos planktonfogyasztó két halfaj, a fehér és a pettyes busa, melyek a vizek planktontartalmát olyan szegényesre csökkentik, hogy az őshonos halak ivadékai kiéheznek.
Forrás: halazin.hu
Indexkép: Shutterstock
