Mintegy 470 millió forint európai uniós támogatásból valósít meg élőhelyfejlesztést a Mura-mentén a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság. A projekt segítségével egy gazdálkodási centrumot alakítanak ki, valamint 250 hektáron javítják a környezet állapotát. Heteken belül kihirdethetik az ötoldalú Mura-Dráva-Duna Bioszféra Rezervátumot, amelyben ez a térség is jelentős szerepet tölt be – jelentette ki Rácz András a Letenye külterületén megvalósuló beruházás nyitórendezvényén.
Élőhelyfejlesztés a Mura-mentén. Fotó: Agrárminisztérium
Az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára beszédében hangsúlyozta: az idei év 30 beruházás átadásával mintegy 8,7 milliárd forint összértékben a projektmegvalósítás éve a nemzeti parkok számára. Az elmúlt időszak viszont a projektmegvalósítások évtizede volt, hiszen az igazgatóságok 10 év alatt 186 projekt segítségével, 78 milliárd forint felhasználásával összességében 320 ezer hektáron javították a természeti környezet állapotát.
Rácz András felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország területének egyharmada maradt fenn természetközeli állapotban, ami ritka aránynak és egyedülálló kincsnek számít, ezen értékek védelme azonban állandó beavatkozásokat igényel. Ilyen a Mura-mente élőhelyfejlesztését célzó projekt is. Az államtitkár hozzátette: a természeti környezet állapota rövid távon az ország versenyképességét határozza meg, hosszú távon viszont fennmaradásunk záloga.
A Mura-menti Tájvédelmi Körzetben és Natura 2000 területen megvalósuló beruházás segíti az ártéri erdőterületek élőhely-rehabilitációját, a legeltetésre szánt gyepek helyreállítását és megteremti az állattartás feltételeit – mondta el a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója. Puskás Zoltán kiemelte: a területen istállórendszert, etetőteret és mobilkarámokat alakítanak ki a jövőben itt legelő szürke marha-gulya számára. Emellett fogadóteret, irodákat létesítenek, és a terület mellett egy 3,5 kilométer hosszú tanösvény mutatja majd be a látogatóknak a hagyományos gazdálkodást és a térség természeti értékeit.
Mura menti tájvédelmi körzet. Fotó: Agrárminisztérium
Az igazgató kiemelte, hogy a projekt segíti a terület természetközeli állapotának megóvását és visszaállítását, hiszen a gyepkezelés és a legeltetéses állattartás mellett a beerdősült részeken a tájidegen fajokat őshonos egyedekre cserélik. Puskás Zoltán hozzátette: a most zajló fejlesztés összhangban van a bioszféra rezervátum célkitűzéseivel. Utalva arra, hogy hamarosan ötoldalúvá válik a Mura-Dráva-Duna Bioszféra Rezervátum hangsúlyozta: ezzel a döntéssel a jelenlegi 6 ezerről 100 ezer hektárra bővül a terület, és a világ első, 5 országot érintő határon átnyúló bioszféra-rezervátuma jön létre.
A Murafölde településein élők helyben maradását, a térség megerősítését célozza a Mura Nemzeti Program, amelybe jól illeszkedik a Letenye mellett megvalósuló fejlesztés – jelentette ki Cseresnyés Péter. A Mura Programért felelős miniszteri biztos hozzátette: a természeti értékeknek ugyanis nagy szerepe van az aktív turizmus erősítésében. Az elmúlt időszakban megnövekedett a térségbe látogató turisták száma, a gazdálkodási központ és a mellette létesülő új tanösvény pedig lehetőséget ad arra, hogy új élményekkel gazdagodjanak és ismereteket szerezzenek a Mura-mentét felfedező vendégek. Bene Csaba, a Zala Megyei Közgyűlés alelnöke beszédében a múltbéli értékek megőrzésének fontosságát hangsúlyozta, amelyben a gazdálkodási centrum fontos szerepet tölt majd be. Hozzátette: a szemléletformálásnak a turisztikában is kiemelt jelentősége van, a területen létesülő tanösvény ebben nyújt majd segítséget.
