Alig színesednek a levelek, sok még köztük a zöld, ez az állapot pedig október elejére, közepére jellemző. Ha igazán hidegre vált az idő, a folyamat fel fog gyorsulni, a növények hamar téli üzemmódra kapcsolnak majd. Az eltolódás nem károsítja őket, de az egyre gyakoribb extrém időjárási helyzetek nagyon komoly kihívást jelentenek a hazai fajoknak – írja a 24.hu.
De mi az oka a "csúszásnak"?
A téli fagy és táplálékhiány ellen a legtöbb növény egyfajta dermedt állapottal védekezik, aminek elérése összetett folyamat, melyből mi csak a levélhullást érzékeljük. A fagyott víz károsítja a növényi szöveteket, és a levelek a legvédtelenebbek, ezért praktikus megszabadulni tőlük. Azonban ez nem megy egyik pillanatról a másikra.
De honnan tudja a növény, hogy jön a tél?
A nappalok rövidülése és a hőmérséklet csökkenése indítja be a levelek elszíneződését, lehullását és az összes olyan folyamatot, amely a téli állapot eléréséhez szükséges – mondta dr. Aszalós Réka erdőökológus, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa.
A nappalok rövidülése és a hőmérséklet csökkenése indítja be a levelek elszíneződését – fotó: Pixabay
A levelek elszíneződéséről beszélünk, de több növényi pigment már tavasztól benne volt a levélben, csak a zöld színanyag elmaszkolta ezeket. A fotoszintézis a levelekben történik, a napsugárzás elnyelésének fő felelősei a zöld színű klorofillok, ezek bomlanak le először, így láthatóvá válnak más pigmentek. A sárga és narancs színeket ezek a korábban elmaszkolt pigmentek adják, és amikor az őszi rövidebb napok és hideg éjszakák miatt előtűnnek, színpompássá válik az erdő. A változó időjárás miatt bizonyos fa- és cserjefajok elő is állítják a pigmentek egyik színes csoportját: a vöröset, a bordót és a lilát az antociánok kölcsönzik a növénynek.
Mivel a festékanyagok bomlása és termelődése nem egyszerre történik, ezért olyan változatosak az őszi táj színei. A legszebb lombszíneződés a hideg éjszakák és a meleg, napfényes nappalok váltakozásának köszönhető.
Amikor pedig a levelek erei bezáródnak, ott, ahol az ághoz csatlakoznak, speciális sejtek olyan pararéteget hoznak létre, amitől elválnak az ágtól.
Idén október első felében jöttek az első olyan hidegek, melyek egyértelmű jelzést jelentettek a fáknak, de ekkor sem voltak igazán hűvösek az éjszakák, a nappalok pedig melegek és napfényesek voltak. Vagyis a növények elkezdték téliesíteni magukat, de közben a kedvező időt is kihasználták; ez okozza a többhetes csúszást.
Mivel 15-e környékére várható az első komolyabb lehűlés idén, a levelek elszíneződése és hullása ekkortól fel fog gyorsulni.
Indexkép: Pixabay
