Folytatódik a frissen elindult GazdaHang cikksorozatunk, amiben Pájtli Péter Tolna megyei családi gazdálkodó osztja meg tapasztalatait, gondolatait a gazdálkodást érintő aktualitásokról. A sorozat első részét itt olvashatjátok.
A pocokhelyzet egyelőre megoldatlan
Szerencsénkre október végére megjött a várva várt csapadék az ország nagy részén, ami az őszi vetéseken azonnal látszott, mert megindult a kelés és az állományok fejlődése. A szokásosnál enyhébb hőmérséklet tovább segíti ezt a tendenciát, és a növények talán kedvezőbb kondícióban mehetnek a télbe, mint akár két héttel korábban gondoltam.
A kártevőkre viszont jobban oda kell figyelni a következő hetekben. A pocokhelyzet továbbra is megoldatlan, mert ugyan a hatóságok kiadták a közleményeiket a felhasználatható szerekről, a rossz megoldások tiltásáról és az eseti engedélyekről, de a gyakorlati formula még várat magára. A tavalyi évhez hasonlóan a rovarok ismét problémát okozhatnak, ezért érdemes odafigyelni, főként (az elhúzódó gabonavetések ellenére) a vírusvektorokra.
Az idei év az első, amikor azt lehet mondani, hogy a térségünkben (Tamási) a forgatás nélküli technológiák aránya megelőzte a forgatásost a búza esetében. Aki vetni akart októberben, annak nem volt más lehetősége, mint az eke elhagyása. Azt nem tudom, hogy ez az állításom mennyire igaz országosan, de egyes, csapadék szempontjából szerencsésebb régiókat leszámítva csak így lehetett talajt csinálni.
A szükség eldönti a sokak által „ortodox" módon kezelt kérdést, és sok új megoldást is hoz majd!
Szerintem a jó irány valahol ott van a két szélsőség, a szántás és a no-till között. Minden talajmunkát lehet jól és rosszul csinálni, illetve a technológiákat komplexen kell nézni. A témában sok rendezvényt tartanak idén ősszel, melyeken érdemes a gyakorlati példákat megismerni.
"A jó irány valahol ott van a két szélsőség, a szántás és a no-till között" – fotó: pixabay.com
Az október végi csapadékot követően a talajmunkák is könnyebben elvégezhetők, és újra meggondolandó lett az eke elővétele, mert szép talajt lehet csinálni egy jól beállított eszközzel. Egyelőre mi a tavasziak elé csak a kukorica után fogunk szántani, és maradunk a grubernél a többi növény esetében, de a pocokhelyzet megkövetelheti még az eke használatát.
Kötelező 4 százalékos zöld ugar
A következő termelési évben a kötelező 4 százalékos zöld ugar egy nagyon fájó része lesz a KAP-nak, mert a pocokhelyzet ellenére valószínűleg jövőre már nem ússzuk meg. Az is biztos, hogy már most sok döntést meg kell hoznunk a parlag menedzselésével kapcsolatban, ezért érdemes nyitott szemmel járni, és figyelni a hetekben megjelenő iránymutatásokat. Szerintem hosszú távon a legjobb megoldás a termelés szempontjából (persze a legdrágább is), ha valamilyen keveréket vetünk. Fontos a szabályok betartása, mert nem mehetünk csak a saját fejünk után.
"A kötelező 4 százalékos zöld ugar egy nagyon fájó része lesz a KAP-nak" – fotó: Pixabay
Pályázati menetrend
Október utolsó napjaiban megjelent a 2024. évi magyar pályázatok menetrendje, ami meghatározhatja a nagyobb beruházásaink időzítését. A pályázatok az előző ciklusban megismert nevekkel és témákban jelennek meg, ezért könnyebben tervezhetők az új projektek. A pályázatokoknak mindig van egy kisebb áremelő hatása is, ezért aki nem szeretne pályázni (és már most megvan a forrása), annak érdemes lehet elkezdeni a fejlesztést még az állami források kiírása előtt.
A MNB csökkentette ugyan az alapkamat mértékét az október végi ülésén, de egyelőre nem látszik, hogyan mehetne 10 százalék alá az iránymutató ráta. A nemzetközi reálhozamok továbbra is emelkednek, és a FED kommunikációja alapján az USA-ban még jövő év elején is maradhat a magasabb kamatszint. Ez azt jelenti, hogy minden elérhető kedvező lehetőséget meg kell ragadni most, még akkor is, ha csak jövő évben lesz szükségünk külső forrásra a működésünkhöz, mert hamar elfogyhatnak a támogatott finanszírozások.
A termények nem tudtak kitörni az alacsonyabb árak szorításából
A terménypiacokon maradt az oldalazás az elmúlt hetekben. Sajnos nem sikerült kitörni egyik terménynek sem az alacsonyabb árak szorításából. Az USDA legfrissebb jelentése és az egyre erősödő El Niño-jelenség sem mozgatta meg a terménypiacokat. A recessziós félelmek, a kedvezőbb időjárási körülmények és a globális terméssel kapcsolatos várakozások mind nehezítik az eladók helyzetét a terménypiacokon.
Az ukrán gabona továbbra is alacsonyan tartja az árakat – fotó: Pixabay
Az ukrán gabona továbbra is alacsonyan tartja az árakat, mert még mindig tonnánként 80-100 euróval olcsóbban elérthető a nyugati terményekhez képest. Egyedül a logisztikai költségek nagysága és a kapacitások végessége szab határt az ukrán áruk nagyobb mértékű forgalmának Nyugat-Európában. A szállítási nehézségek (pl. drágulás, túlterheltség) közvetve nagyobb hatással vannak jelenleg az árakra, mint maga az elérhető ukrán termény.
A szállítási távolságok szerint rég nem látott különbségek alakultak ki Európában a régiók között. Ez nemcsak magyar jelenség, mert például Németországban is nagy eltérések vannak, és lokáció szerint különböző ellenértéken (akár a MATIF-áraknál jóval alacsonyabb szinten) kereskednek a terményekkel.
Nehéz helyzetben a magyar kukoricatermesztés
A magyar kukoricatermesztés hosszú távú kilátásai tovább romlottak a hetekben. Brazíliában a kormányzat bejelentett egy hatalmas termőterület-bővítő programot, melyet közel-keleti és ázsiai befektetők segítségével terveznek megvalósítani. A hírek szerint a következő 10 évben a korábban parlagon hagyott legelők feltörésével 40 millió hektár új szántó kerül használatba, ahol kukoricát és szóját fognak majd termelni.
Brazília az elmúlt években letarolta már a globális terménypiacokat, és vezető exportőr szerepre tett szert több agrárproduktum esetében, de ez a lépése alapjaiban alakíthatja át a struktúrákat. Ez nagy kihívásokat fog hozni a jövőben a kukorica értékesítésénél. A szója esetében a GMO-mentes piacokon még labdába lehet rúgni, de itt is sok múlik az EU-s szabályozásokon, ezért érdemes jól körüljárni a termesztésének lehetőségét.
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
