A GMO-növények termesztésének előnyeit hangoztatva legfőbb érvként a herbicid-, inszekticid-rezisztencia, szárazság-ellenállóképesség, bizonyos tápelemekben gyarapodás kerül szóba. Nagyüzemi termesztésük a '90-es évek elején indult be, 2014-ben világszinten 181,5 millió ha-t elérve, annak ellenére, hogy a növekedés üteme némileg csökkent (2010-re pl. 6,3%-kal).

2014-ben a legnagyobb GMO-s területek Észak-Amerikában (84,7 millió ha) és Dél-Amerikában (73,3 millió ha) voltak, azaz világszinten a GMO-s területek 87%-a ide összpontosult. Őket Ázsia (19,5 millió ha), Afrika (3,3 millió ha), Óceánia (0,5 millió ha) követte. Európában csupán 100 000 ha-t tett ki a területük.

Az időbeli eloszlást vizsgálva kitűnik, hogy 1998-ban volt a csúcstermelés, azaz az 1997-es évhez képest az megkétszereződött. Ez a fellendülés főleg az USA-ra és Argentínára összpontosult.

szója

A GMO-s növények nagyüzemi termesztése a '90-es évek elején indult meg – fotó: Shutterstock

A 2010-es évben Dél-Amerika fejlődő országai (főleg Brazília és Argentína), Ázsia (főleg Kína és India), Afrikában főleg Dél-Afrika mutatta a legnagyobb területbővülést. 2012 óta a fejlődő világ nagyobb mértékben vetett GMO-s növényeket, mint az ipari országok. Mindezek ellenére mindkét térségben a növekedés ütemében visszaesés volt tapasztalható – a környezet- és természetvédők, az egészséges táplálkozás hívei megkönnyebbülésére.