A gólyák nagyon közel állnak a szívünkhöz. Gyerekkorunk óta szeretett madaraink, amelyek látványa szorosan kapcsolódik hozzánk. Alig várjuk, hogy megérkezzenek és végre meglássuk a fészekből kikukucskáló fejecskéket. Márciusi ünnepünkkor érkeznek, és augusztusi ünnepünkkor távoznak. Ezért is érezzük őket igazán a miénknek. Sajnos alig szokunk hozzá a szívünknek oly kedves látványhoz, máris eljön a búcsú ideje, és már csak az üres fészket nézhetjük vágyakozva. De ez a világ rendje, és reméljük, hogy jövőre újra találkozhatunk. Azonban mostanában, az enyhe teleknek köszönhetően, egyre többször láthatunk itthon maradt fehér gólyákat. De mit is kell tennünk, ha itt telelő gólyával találkozunk?
Ezért marad itt télen a fehér gólya
Szomorú látvány a fagyos, hófedte mezőn ácsorgó gólya. Azonban egyre több esetben telelnek át itt a vándormadaraink. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület magyarázata szerint ez a jelenség a jégkorszakot követően, a mostaninál jóval nagyobb nagyságrendben, fajok százait érintve zajlott már le, mivel a jég visszahúzódásával hatalmas belakható élettér szabadult fel Európában, ahova elsősorban Afrikából költöztek be a madarak.
Sok fehér gólya telel át, az enyhébb időjárásnak köszönhetően. Fotó: Vida-Szűcs István
Természetesen a vándormadaraink nagy része elvonul ősszel, de sokan már a szokottnál korábban érkeznek vissza tavasszal, vagy el sem mennek, és itt telelnek át. Sajnos korábban sokan elpusztultak az itt maradt gólyák közül, melynek oka a kemény tél volt, és az, hogy az esetek többségében azok a gólyák maradtak itt, amelyek valamilyen sérülés, vagy betegség miatt képtelenek voltak hosszabb távon repülni. Azonban manapság, a klímaváltozásnak köszönhetően is, egyre többen vészelik át jól a telet. Ráadásul ezt a képességüket tovább is tudják örökíteni, így a fiókáik között is egyre több lesz, amelyik itt marad a télen, és sikeresen át is vészeli azt.
Amennyiben ezek a gólyák röpképesek, a hirtelen beálló, nagyon hideg időjárás elől akár egy nap alatt is ezer kilométerrel tudnak délebbre húzódni. Éppen ezért, ha gólyát látunk ilyenkor télen, nem kell megpróbálni befogni őket, és táplálékról sem kell gondoskodnunk, hiszen a gólyák részére az étlap még ilyenkor télen is bőséges.
A gólyák nyáron elsősorban rovarokkal táplálkoznak, de gyakorlatilag bármit megesznek, amit le tudnak nyelni, akár kisrágcsálókat, gyíkokat, békákat, kígyókat, halakat is. A táplálkozási stratégiájuk nagyon rugalmas, így mindig ahhoz alkalmazkodik, ami éppen a rendelkezésre áll. Csak akkor szorulnak a segítségünkre, ha láthatóan betegek vagy sérültek. Így, ha napokon keresztül olyan helyen látunk gólyát földön ülni, ahol nincs számára táplálék, vagy úgy látjuk, a madár sérült vagy beteg, kérjük a madármentő egyesületek segítségét.
Mivel a gólya megijed tőlünk, ne próbáljuk meg megfogni, hiszen azzal akár még komolyabb sérülést, törést is okozhatunk neki. Ha pedig próbál menekülni, és felszállni, azzal rengeteg energiáját veszíti el. Így hát maradjunk tőle távolabb, és kérjük szakember segítségét.
Magyarországon a madármentés feladatát elsősorban az állatkertek látják el, így baj esetén hozzájuk vagy a területileg illetékes nemzeti park igazgatósághoz fordulhatunk.
Ezt érdemes tudni a gólyákról
A gólyáról megannyi mese, dal és vers született. Nem is csoda, hiszen valamiért a magyar emberek nagyon közel érzik magukhoz a gólyákat. Ezért is adtak nekik olyan sok nevet. Népiesen gilicének, cakónak és eszterágnak is hívhatjuk. Fekete István könyvének köszönhetően pedig sokan keleként ismerik. A gólya Fehéroroszország és Litvánia hivatalos madara, de mi magyarok is nagyon a magunkénak tekintjük és igazán szeretjük, amit az is bizonyít, hogy négyszer is az év madarává választottuk. Talán azért is gondoljuk őt igazán magyarnak, mert vándorlásait két nemzeti ünnepünkhöz, március 15-éhez és augusztus 20-ához igazítja.
A fehér gólyák többsége igazán tud élni, hiszen a nyarat itthon tölti, de télen sem tétlenkedik, hanem egészen Afrikába utazik nyaralni. Általában Csádban és Szudánban telelnek. A fehér gólya tollazata nagyrészt fehér, szárnyai vége pedig elegánsan fekete.
Bár a mesékben betöltött pozitív kisugárzása miatt azt gondolnánk, hogy a légynek sem tud ártani, bizony tud. A gólya ugyanis ragadozó madár. A rovarok mellett kétéltűeket, halakat, hüllőket, emlősöket és madarakat is szívesen fogyaszt. Monogám állat, azonban nem mindig ugyanazzal a párral éli le az életét. Párjával együtt készíti a fészkét, amihez ragaszkodik, és hosszú éveken át jár vissza oda.
A fehér gólya mindannyiunk szívéhez nagyon közel áll. Sokan elvándorolnak télre, de akadnak olyan bátor madarak is, amelyek itt telelnek át. Fotó: Vida-Szűcs István
A tojó általában négy tojást rak, melyek 34 nap múlva kelnek ki. Mindkét szülő kotlik a tojásokon, és később, a kicsik kikelte után is közösen viselik a szülői feladatok örömeit és gondjait. A kis gólyák átlagosan 62 nap után próbálják ki először a szárnyaikat. A gólyák gyakran kelepelnek, melyet a csőrük gyakori nyitásával és zárásával érnek el. Tavasszal a hímek érkeznek vissza elsőként, hogy rendbe szedjék a fészket, mielőtt párjuk hazaér. A fészek általában 1 méter átmérőjű. Ágakat, tollakat, szalmát és szénát használnak a megépítéséhez. Legbelül található egy jóval puhább, belső költőfészek.
És hogy miért gondoljuk, hogy a gólya hozza a kisbabát? Azt nem tudni, de már a középkorban is ezt gondolták. Talán azért, mert az elvándorlásuk után kilenc hónappal tértek vissza fészkeikhez. De ne csak a fehér, hanem a fekete gólyáról is ejtsünk szót. A fekete gólya azonos méretű, mint fehér társa, azonban neki csak a hasa fehér, az összes többi tolla fekete. Míg a fehér gólya kifejezetten kedveli az emberi társaságot, ezért előszeretettel fészkel a falvakban és a városokban, addig a fekete gólya inkább kerül minket. Fészkét leginkább erdőkben, magas fákon rejti el. Kifejezetten rajong a vízparti ingatlanért, ezért fészkét általában vízközelben építi.
A gólyákat gyakran gyűrűzik, vagy jeladóval látják el. Az eddig talált legidősebb gólya 39 évig élt. A jeladóknak köszönhetően megtudhattuk, hogy naponta átlagosan akár 300 km-t is megtesznek. A fekete gólya ennél gyorsabb, ő akár 500 km messzire is eljuthat egy nap alatt.
Ha tehát gólyát látunk, és úgy ítéljük meg, jól van, ne zavarjuk meg. Ha viszont segítségre szorul, feltétlenül jelezzük azt egy közeli állatkertnek, vagy madármentő egyesületnek.
