Az állattartó kötelességei
Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény szerint az állattartó köteles a jó gazda gondosságával eljárni, az állat fajának, fajtájának és élettani szükségleteinek megfelelő életfeltételekről gondoskodni. Az állattartónak gondoskodnia kell az állat igényeinek megfelelő rendszeres, de legalább napi egyszeri ellenőrzéséről.
A jó gazda gondossága
A jó gazda gondossága az az emberi tevékenység, amely arra irányul, hogy az állat számára olyan életkörülményeket biztosítson, amely az annak fajára, fajtájára és nemére, korára jellemző fizikai, élettani, tenyésztési és etológiai sajátosságainak, egészségi állapotának megfelel, tartási, takarmányozási igényeit kielégíti (elhelyezés, táplálás, gyógykezelés, tisztán tartás, nyugalom, gondozás, kiképzés, nevelés, felügyelet).
Az állattartó kifejezetten gondoskodni köteles az állat megfelelő és biztonságos elhelyezéséről, szakszerű gondozásáról és szökésének megakadályozásáról.
Az állat szökésének megakadályozását célozza, ha olyan kerítéssel körbevett ingatlanban tartjuk az állatot, ahonnan nem tud elkóborolni, nem tudja magát kiásni és a szomszédba átszökni.
Belterület közterületén – kivéve az ebek futtatására kijelölt területet – ebet csak pórázon lehet vezetni. Közterületen ebet csak olyan személy vezethet, aki az eb irányítására, kezelésére és féken tartására képes – írja a lakaskultura.hu.
Mit tehetek, ha a szomszéd kutyája a kertemben kárt tesz?
A Ptk. 6:562. § kifejezetten rendelkezik az állattartás körében okozott kárról, és kimondja, hogy aki állatot tart, az állat által másnak okozott kárért felel, kivéve ha bizonyítja, hogy az állat tartásával kapcsolatban felróhatóság nem terheli.
Az irányadó bírósági gyakorlat szerint az állat által okozott kárért való felelősség elbírálása során nemcsak a közvetlen felügyelettel, őrzéssel kapcsolatos feladatok ellátásának, hanem a tartás összes feltételének jelentősége van.
Mivel főszabály szerint minden károkozás jogellenes, ezért ha a károsult bizonyítja, hogy a károkozó magatartásával okozati összefüggésben következett be a kára, úgy a károkozás jogellenessége a törvény által vélelmezett, és a károkozás jogellenességének hiányát – amikor a felsorolt kivételes esetekben a károkozás nem minősül jogellenesnek – az arra hivatkozó károkozónak kell bizonyítania.
Előfordul, hogy a szomszéd telekről átszökött kutya, tyúk vagy más háziállat kárt okoz a birtokunkon – fotó: Shutterstock
A károkozás jogellenességét az alábbi négy körülmény zárja ki: a károsult beleegyezése a károkozásba, a jogos védelem, a szükséghelyzet, valamint a jogszabály által megengedett magatartás. Mindez azt jelenti, hogy a kutyánk által okozott kár megtérítése alól csak nagyon szűk körben mentesülhetünk.
A károsultat kármegelőzési, kárelhárítási és kárenyhítési kötelezettség is terheli. Az e kötelezettségek felróható megszegése miatt keletkezett kárt a károkozó nem köteles megtéríteni. Ilyen kármegelőzésnek minősül például, ha az ingatlanunkat kerítéssel vesszük körbe, és így biztosítjuk, hogy a szomszéd kutyája a kertbe ne tudjon bejutni.
A károkozó és a károsult között a kárt magatartásuk felróhatósága arányában, ha ez nem megállapítható, közrehatásuk arányában kell megosztani. Ha a közrehatás arányát sem lehet megállapítani, a kárt a károkozó és a károsult között egyenlő arányban kell megosztani.
Felelősségbiztosítás
Lehetőség van arra, hogy a kutya gazdája felelősségbiztosítást kössön, amely keretében az általa tartott állat által okozott kárt, így a szomszéd kertjében okozott kárt is megfizeti a biztosító. Azonban a biztosító felé igazolnunk kell, hogy mindent megtettünk a kár elkerülése érdekében.
_fill_540x300_0.jpg)
