Mik azok a hibrid állatok?
Azok az állatok tekinthetők hibrideknek, amelyek különböző csoportokhoz tartozó szülőállatok természetes vagy mesterséges körülmények között történő párosodásával fogannak meg, majd jönnek világra. Ezek az utódállatok mind az apaállat, mind pedig az anyaállat genetikai tulajdonságait hordozzák.
Mi az oka a különböző hibridek létrejöttének?
A hibrid állatok keletkezése mögött sok esetben valamilyen emberi szándék vagy érdek áll, ilyenkor a különböző fajok közötti párosodás mesterséges körülmények között történik. Ilyenek például az öszvérek, melyek létrehozásának oka, hogy egyes munkákra hatékonyabban lehet őket alkalmazni, mint a szülőállataikat. Azonban hibrid állatok létrejöhetnek természetes körülmények között is – ilyen esetekre általában a fajok élőhelyeinek határán találhatók példák.
A hibrid állatoknak nincs önálló latin megnevezésük; a köznyelvben és a szakirodalomban a szülőállataik nevéből alkotott mozaikszóval hivatkoznak rájuk. Az elnevezés mindig az apaállat fajának nevével kezdődik, és az anyafaj neve adja az elnevezés második tagját. Ha például egy oroszlán és egy tigris párosodik egymással, akkor hím oroszlán esetén – az állatok angol megnevezése (lion; tiger) után – az utód elnevezése liger, ha viszont az oroszlán volt az anyaállat, akkor a tigon a helyes szóhasználat.
Grizzly + jegesmedve (polar bear) = pizzly vagy grolar
A tudomány akkor fogadta el e különleges hibrid létezését, amikor a 2000-es években egy vadász leterített egy példányt belőle. Mivel ezek a hibrid állatok nem meddők, képesek tovább szaporodni egy tiszta fajú grizzlyvel vagy jegesmedvével.
Oroszlán (lion) + tigris (tiger) = liger vagy tigon
Az oroszlán és a tigris keveredéséből születő liger vagy tigon az öszvér után a második legismertebb hibrid állat. A ligerkölykök nagyon életrevalók, a tigonok azonban sokszor már magzati állapotban elhalnak.
Liger – fotó: Shutterstock
Ló/szamár/póni + zebra = zebroid
A ló és a szamár zebrával való keresztezésének eredménye a zebroid, melynek rengeteg verziója van. A legismertebb a zorse (zebra + horse), ilyeneket már az ókorban is tenyésztettek őseink. Érdekességként pedig megemlíthető a zony, mely egy zebracsődör és egy pónikanca nászából születhet.
Teve (camel) + láma (llama) = cama
A tevék és a lámák a méretkülönbségeik miatt csak abban az esetben tudnak párosodni, ha az apaállat teve és az anyaállat láma. Egy hím dromedár és egy nőstény láma utódja a cama, melyet hasonló céllal tenyésztettek, mint az öszvért. Egy nagy és erős állatot akartak létrehozni, amely a tevéknél is hatékonyabban bevethető a sivatagi teherszállítás során.
A klímaváltozás felgyorsíthatja a hibridizációt
A hibridizáció tehát nem csupán emberi beavatkozás hatására, hanem természetes körülmények között is létrejöhet azon egymással szaporodásra képes állatfajok között, amelyeknek egymásba ér az élőhelyük. Az élőhelyek összecsúszása pedig jelentős részben a klímaváltozás következménye, ugyanis a felmelegedés hatására rengeteg állatfaj egyedei megváltoztatják élőhelyüket és vándorlásba kezdenek.
Egy 15 évvel ezelőtt született tanulmány szerint jelenleg 34 hibrid fajról lehet tudni, hogy a klímaváltozás hatására jött létre (például a grizzly-jegesmedve keverék is ilyen). A probléma az, hogy ezek idővel túlnőhetnek az eredeti, őshonos fajokon, és kiszoríthatják őket s a génjeiket a területükről.
Olvasd el az alábbi cikkünket is a témában:
Tények, amiket nem tudtál az öszvérről
Forrás: greendex.hu
