Az Ökológiai Kutatóközpont HódTérkép programjában adatokat gyűjt a vízhez kötődő emlősfajokról (hódról, nutriáról, amerikai nyércről, pézsmapocokról), és kíváncsiak az állatbarátok megfigyeléseire is a listában szereplő fajok előfordulási helyei és hatásai kapcsán.
A hód esetén kiemelten érdeklik a szakembereket a hódgátak jelenlétével kapcsolatos információk.
Az előzmények
A magyarországi hódállomány a 19. század közepére a vadászat miatt teljesen kipusztult. Nagyjából másfél évszázaddal később kezdtek ismét betelepedni az országba Ausztria felől, emellett szervezett telepítésük is zajlott 1996 és 2008 között. 2019 végére az eurázsiai hód hazai állománya a becslések szerint 8500 példányra nőhetett. Magyarországon 1988 óta védett a rágcsáló, természetvédelmi értéke 50 ezer forint.
Az utóbbi években több panasz érkezett többek között a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatósághoz jelentősen elszaporodott hódok okozta problémák miatt. A védett állatok több, a folyókat kísérő erdősávban tettek kárt, valamint körberágtak fákat közutak és járdák közelében, így azok könnyen rádőlhetnek az utakat használókra. Töltéseket fúrnak meg, patakokat duzzasztanak vissza, amivel az árvízvédelemben, a termőterületeken és lakóterületeken is károkat okoznak, ezért településvezetők, vízügyesek, gazdálkodók, biológusok is sürgették a megoldást.
Ennek következtében tavaly a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatal 600 hód kilövésére adott engedélyt, ami hatalmas felháborodást keltett a civil környezetvédők és a szakemberek körében, ugyanis szerintük inkább meg kellene tanulnunk együtt élni az ökoszisztéma-mérnököknek is nevezett állatokkal, melyek rengeteget segíthetnének az elvesztett vizes élőhelyeink visszaszerzésében és az aszálykárok mérséklésében.
Az eurázsiai hód gyérítésére október 1. és március 31. között kaptak lehetőséget a vadászok azzal, hogy a vadászathoz ólomsörét nem használható, továbbá azzal, hogy engedéllyel akár a hódgát is elbontható – annak az őshonos szervezetekre, a víztestek morfológiai állapotára, valamint a vízellátottságra gyakorolt esetleges negatív hatásainak mérlegelésével –, amennyiben a hódgát által megváltoztatott élőhelyeken élő védett és fokozottan védett fajok védelmének szempontjai nem sérülnek.
Olvasd el alábbi cikkünket is a témában:
Szőrös, zseni vízgazdálkodásból és nagyon bosszantó. Mi az?
Forrás: halazin.hu, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság
