A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfőn tette közzé a 2023-as gazdaságszerkezeti összeírást, amiben többek között megállapítják, a magyar mezőgazdaságban a gazdaságok száma jelentős mértékben csökkent. 2023. június 1-jén az országban mintegy 198 ezer gazdaság működött, ez 2020-hoz képest 18 százalékos szűkülést jelent. 2013-hoz viszonyítva pedig már csaknem 33 százalék a visszaesés mértéke, azaz 99 ezerrel kevesebb gazdaság folytatott mezőgazdasági tevékenységet.
A 2020 és 2023 közötti időszakban is elsősorban a kisebb területet művelő és csak néhány állatot tartó gazdaságok hagytak fel tevékenységükkel, ami az átlagos birtokméret és az állatlétszám bővüléséhez vezetett.
Az elmúlt 10 év folyamata számokban:
- Növénytermesztő gazdaságok: 135,4 ezer darab (2013) - 143,3 ezer darab (2023)
- Állattartó gazdaságok: 117,2 ezer darab (2013) - 28,4 ezer darab (2023)
- Vegyes gazdaságok: 38,2 ezer darab (2013) - 15,7 ezer darab (2023)
- Nem besorolható gazdaságok: 6,2 ezer darab (2013) - 10,2 ezer darab (2023)
A statisztikusok szerint figyelemre méltó a 100 ezer és 500 ezer euró közötti STÉ-vel rendelkező gazdaságok számának több mint kétszeres (135 százalékos) bővülése – forrás: Pixabay
Ahogy az a KSH adataiból kiviláglik, a növénytermesztő gazdaságok száma az elmúlt években viszonylag stabil maradt: bár számuk 2020-hoz képest 5,8 százalékkal csökkent, de 2013-hoz viszonyítva ugyanekkora mértékű növekedést mutatott. Ezzel szemben az állattartó gazdaságok száma drámai visszaesést szenvedett el: 3 év alatt közel a felére, 10 év alatt pedig a negyedére zsugorodott.
Az állattartók helyzetét valószínűleg az is nehezítette, hogy az uniós támogatáspolitika elsősorban a növénytermesztésnek kedvezett, emellett az ágazatot a vissza-visszatérő állatbetegségek és a megnövekedett takarmány-, illetve energiaköltségek is sújtották.
Ez a folyamat drámai arányeltolódást is jelentett a növénytermesztő gazdaságok javára, amelyek 2023-ban már a gazdaságok 73 százalékát tették ki (2013-ban ez még csak 45,6 százalék volt), míg az állattartó gazdaságok aránya mindössze 14 százalékra csökkent a tíz évvel ezelőtti 39,5 százalékról. A vegyes gazdaságok részesedése 7,9 százalék, nem változott számottevően.
A mezőgazdasági termelés egységes értékmérője a standard termelési érték (STÉ), ami számos komponensből áll, ezért alkalmas a cégek összehasonlítására.
A jelentés kimutatta, hogy 2013 és 2023 között a legkisebb, a 4000 eurónál kevesebb standard termelési értékkel rendelkező gazdaságok száma csökkent a legnagyobb mértékben, 54 százalékkal. A 4 és 8 ezer euró közötti kibocsátással rendelkező gazdaságok száma szintén mérséklődött 28 százalékkal.
Forrás: Központi Statisztikai Hivatal
A három legnagyobb méretkategóriába tartozó gazdaságok száma viszont jelentősen nőtt. A statisztikusok szerint figyelemre méltó a 100 ezer és 500 ezer euró közötti STÉ-vel rendelkező gazdaságok számának több mint kétszeres (135 százalékos) bővülése. Ezek a változások jelentősen átalakították a gazdaságszerkezetet: míg 2013-ban a két legkisebb méretkategóriába tartozó gazdaságok az összes gazdaság 80 százalékát tették ki, 2023-ra ez az arány 61 százalékra csökkent, ezzel szemben a 15 ezer eurónál nagyobb STÉ-vel rendelkező gazdaságok részesedése 12-ről csaknem 27 százalékra emelkedett.
2020-ban a 4 ezer euró alatti STÉ-t előállító gazdaságok 45 százaléka szűnt meg a vizsgált három év során, ezzel szemben az 500 ezer euró felettieknek csupán a 3,7 százaléka.
Mindezen túlmenően a termelési struktúra koncentrációjának mértékét az is jól mutatja, hogy bár a gazdaságok 47 százaléka a legkisebb méretkategóriába tartozott 2023-ban, az STÉ 45 százaléka a legnagyobb termelési értékkel rendelkező gazdaságokban összpontosult. Ezek a gazdaságszámot tekintve mindössze 1,1 százalékos arányt képviseltek...
Forrás: Economx
