A busák célzott horgászata egyre népszerűbb hazánkban, ami előnyös, hiszen az invazív halfaj egyedszámai az utóbbi évek során hatalmas mértékben megsokszorozódtak. Egyre több korosabb, hatalmas példány is horogra akad mesterséges és természetes vizeinkben egyaránt.
Szendőfi Balázs halkutató és természetfilmes osztott meg ismereteket a halazin.hu-n e halfajjal kapcsolatban.
A busafajok
A hazai halfaunának nincs planktonevő halfaja, ugyanakkor minden hal eszik planktont. Az élővízben tömegesen található apró növényi és állati életformák, azaz a fito- és zooplankton jelenti szinte az összes őshonos halfajunk „indítótáplálékát", vagyis ezt fogyasztják az ivadékhalak az ikrából való kikelés és a szikzacskó felszívódása után addig, amíg elég nagyra nem nőnek a nagyobb táplálékállatok elfogyasztásához. Kifejlett halaink is fogyasztanak olykor planktont, de egyikük sem kizárólagos táplálékként.
Ebbe a rendszerbe zavart bele a Kínából az 1960-as években behozott, betelepített, hatalmasra megnövő, kizárólagos planktonfogyasztó fehér és pettyes busa, olyan szegényesre csökkentve a vizek planktontartalmát, hogy az őshonos halak ivadékai kiéheznek.
Busák a Tiszában
A kiskörei duzzasztómű 1973-as üzembe helyezésekor a duzzasztás hatására drasztikusan megnőtt a busák száma az érintett Tisza-szakaszon. Egy korabeli halfauna-vizsgálat a duzzasztás előtti időszakban 1 darab busát mutatott ki, a duzzasztás utáni évben pedig ugyanott 211 példányt találtak. (Ugyanígy megnőtt az amur és az ezüstkárász mennyisége is, az őshonos, áramláskedvelő halak pedig részben vagy teljesen eltűntek egy-két év alatt.)
A 2010-es évekig tartotta magát az a nézet, hogy a busa magyarországi természetes vízben nem képes szaporodni. Azonban 2019 nyarán a kiskörei duzzasztó hallépcsőjében végzett vizsgálatok szerint 1 milliárd lehetett a 8-10 cm-es hosszúságú busaivadékok egyedszáma. A hallépcső azóta is nagy busagyülekezési pont.
A kiskörei duzzasztómű 1973-as üzembe helyezésekor a duzzasztás hatására drasztikusan megnőtt a busák száma az érintett Tisza-szakaszon – fotó: Shutterstock
Busák a Balatonban
Az ötvenes-hatvanas években az országos mezőgazdasági termelés szovjet irányból történő erőltetett hozamnövekedését olcsó szovjet műtrágyával oldották meg. A hatalmas mennyiségben kiszórt műtrágya a Balatonnál is a vizekbe mosódott. A Balaton vizében a nagy tápanyagtöbbleten felszaporodó fitoplankton turisztikai szempontból kedvezőtlenül befolyásolta a vízminőséget. Ezért 1972 és 1984 között 289 tonna busát telepítettek a Balatonba, mert úgy vélték, hogy a busa megtisztítja a Balatont az elszaporodott fitoplanktontól. Mindez azonban eredménytelen volt, később lassan magától letisztult a tó, azonban a 289 tonna busából kb. 3000 tonna lett.
A Tiszában, a Dunában és mellékfolyóikban ma rengeteg busa él. Főleg az öblök, a duzzasztott szakaszok és a duzzasztók alvizét kedvelik.
A busa globális probléma
A busát az Egyesült Államokba is betelepítették, és képtelenség tőle megszabadulni. Az Egyesült Államok hadseregének mérnöki hadteste nemrégiben elindított egy 850 millió dolláros projektet, hogy megakadályozzák a busafajoknak (és a pontyoknak, ugyanis azt ott ugyanolyan inváziós halfajként tartják számon) a Mississippi irányából a Nagy Tavakba történő vándorlását.
A hadsereg által bevetett technológiákban víz alatti zajkeltés, buborékfüggöny és áramütés is szerepel, de volt már példa élőhelyek teljes lemérgezésére is. Mindezt az az aggodalom indokolja, hogy a busa jelenléte veszélyeztetni fogja a Nagy Tavak évi több milliárd dolláros pénzforgalmú halászati és hajózási ágazatait. (A hajózást azért, mert a busák a csónakmotorok hangjának és vízkavarásának hatására magasra kiugrálnak a vízből, beugorhatnak a csónakba is, és a nagyobb testű, akár 70-80 kg-os példányaik komoly balesetet okozhatnak.)
A busák magasra kiugrálnak a vízből, beugorhatnak a csónakba is, és a nagyobb testű, akár 70-80 kg-os példányaik komoly balesetet okozhatnak – fotó: Shutterstock
A busa mint étel
Az inváziós busa korlátlanul fogható, fogyasztható, megfelelő feldolgozással és elkészítéssel komoly gasztronómiai értéke lehet, ráadásul nagyon egészséges. Tápanyagtartalma magas, ómega-3 zsírsavakban gazdag, energiatartalma pedig alacsony. Az A-, D-, B1-, B2- és B12-vitamin kiváló forrása, van benne magnézium, kalcium, vas, cink, szelén és jód, melyek igen fontosak az emberi szervezet számára. Emellett könnyen emészthető és a diétákba is remekül beépíthető táplálék.
