A világ legidősebb fái legnagyobb részben hasonló körülmények közt találhatóak – írja az ng.24.hu.
Egy nemzetközi kutatócsoport felmérte, hol élnek a tudományos, természetvédelmi és kulturális szempontból is nagyon fontos matuzsálemi korú fák. 4800 helyszínen 230 fafajba tartozó közel 200 ezer fa adatait vizsgálták meg, és összegezték a fák életkorára vonatkozó adatokat az élőhely földrajzi adottságaival. Ennek során kiderült, hogy már az 1000 éves fák is nagyon ritkák, de a 2000 évesnél idősebb fákból csupán 30 található.
Egy-egy terület legidősebb fái a régió hűvösebb részein szeretnek nőni, azokon a területeken, ahol kevésbé termékeny a talaj, továbbá gyakoribbak a mérsékelt égövben, mint a trópusokon. Egy érdekes tényre is fény derült:
a nyugati tuja gazdag talajon mindössze 400 évet él, míg szinte talaj nélküli szirten 1500 éves példány is létezik.
A majomkenyérfa a legidősebb zárvatermők közé tartozik – fotó: Pixabay
A legidősebb fák kedvelik továbbá a meredek felszínű területet; azokat a helyeket, ahol az ember jelenléte nem domináns; továbbá a sziklákat, sziklás hegyoldalakat.
Bolygónk legidősebb fái a simatűjű szálkásfenyő fajba tartoznak, a legöregebb, 4900 éves egyed is. A második a chilei patagónciprus 3622 évesen, a harmadik egy óriás mamutfenyő 3266 évvel, a negyedik egy Przewalski-boróka, mely 3053 éves. További 24 nyitvatermő faj egyedeinek kora haladja meg az ezer évet.
A zárvatermők között csupán 3 olyan faj van, amely 1000 évesnél idősebb példányokkal büszkélkedhet: majomkenyérfa (kb. 2450 év), Cariniana micrantha (kb. 1400 év) és Dipteryx odorata (kb. 1200 év). Ezeknek a korát radiokarbonos módszerrel állapították meg, mert a trópusi fák nem növesztenek jól számlálható évgyűrűket.
A 200 ezer fából mindössze 620 egyed volt ezer évesnél idősebb, 18 volt több mint 2000 és 1 több mint 3000 éves.
A kutatók azt is megállapították, hogy minél idősebb egy fa, annál nagyobb eséllyel nőtt nagyobb magasságban, hegyekben. A matuzsálemi korú fák a nagyon kevés tápanyagot nyújtó sziklás hegyi területeken élnek, és több energiát fordítanak arra, hogy túléljék a zord körülményeket, viharokat, tűzvészeket, és visszaverjék a kórokozók támadását, ezért lassabban növekednek.