A Kínából behurcolt faj a melegebb vizekben tud megtelepedni, ezért kedvező számára a klímaváltozással járó melegedés. Az Átlátszó videóriportot készített a Ráckevei-Duna parton Abonyi András ökológussal.

„A kutatócsoportunk megfigyelése szerint a fűzfa gyökerén gyakrabban fordul elő az édesvízi medúza polip formája. Ezeket a gyökérdarabokat, illetve a rajta lévő bevonatot vizsgáljuk át mikroszkóppal" – magyarázza a kutató.

Ezt azért teszik, hogy mesterséges körülmények között megfigyeléseket végezzenek az Európában idegen állatfajon, hogy többet tudjunk az életmódjáról és az élővilágra gyakorolt hatásáról – írja a greenfo.hu

meduza

A Duna mentén eddig csak mellék- illetve holtágakban, kikötőkben, tározókban észlelték, tehát valamilyen emberi beavatkozás által érintett környezetben – fotó: Farkas Erik (Youtube videó)

Mint írják, egy rönkpadnál kutatóállomást rögtönöztek, és mikroszkóp alatt megtekintették az állatot, ami laikus szemmel egyáltalán nem látszott medúzának. Ez azért van, mert az állatot még ún. polip formájában láthatták: ebben az életfázisban a csalánozó mindössze pár milliméter nagyságú, azaz szabad szemmel nem is látható.

Ebből alakul ki azután, számára kedvező viszonyok között, az a medúza forma, ami már emberi szemmel is észlelhető. Ilyenkor az állat kb. 2 -2,5 centiméter nagyságú, ebben a formában láthatta a nyaralóközönség Fadd-Domboriban is.

Ez a medúza-alak a mi klímánkon ritkán látható, ugyanis viszonylag magas, minimum 25-26 °C-os vízhőmérséklet, és álló vagy nagyon lassan folyó víz szükséges a kialakulásához.

A Duna mentén eddig csak mellék- illetve holtágakban, kikötőkben, tározókban észlelték, tehát valamilyen emberi beavatkozás által érintett környezetben. Magyarországon a Ráckevei Duna-ágban és a teol.hu beszámolója szerint nemrég Paks alatt a Fadd-Dombori holtágban észlelték. Bécsben többször előfordultak az édesvízi medúzák az Alte Donau-ban, ami egy korábbi Duna-ágból kialakított tó, illetve a Neue Donau-ban is, ami egy mesterségesen kialakított dunai csatorna. (Árvízvédelmi célból hozták létre; normál esetben áll, csak árvíz esetén nyitják meg a gátakat.) – olvasható a beszámolóban.

Abonyi András, a HUN-REN Ökológiai Kutatóintézet ökológusa az Átlátszó érdeklődésére elmondta: a medúza azért igényli a lassú folyású vagy álló vizeket, mert a táplálékot úgy tudja felvenni, hogy először a vízfelszínre pumpálja magát, majd csápjait kinyitva lassan visszasüllyed.

Mivel egy kocsonyás, törékeny kis élőlény, mindezt egy gyorsan mozgó, turbulens közegben nem tudja megtenni. Tehát nem valószínű, hogy a Duna-főágban el fog terjedni

– magyarázta a kutató.

Az édesvízi medúza ragadozó, tehát állatokkal, pl. halivadékkal, tubifexszel, zooplanktonokkal táplálkozik. Abonyi András elmondása szerint egyelőre keveset tudnak arról, hogy pontosan milyen hatással van a medúza előfordulása a teljes táplálékláncra. Kutatócsoportjuk eredményei alapján azonban úgy tűnik, hogy például az algák elszaporodásában szerepet játszhat a medúza, mivel megeszi az algákat fogyasztó zooplanktonokat.

Vagyis a medúzák jelenlétével jobban algásodik a víz, ráadásul ezek között olyan algafajok is elszaporodhatnak, mint amilyen az idegrendszert és májat károsító toxin termelésére képes kék alga. Fontos azonban kiemelni, hogy az emberi egészségre ártalmatlan, meg lehet fogni, nem csíp, nem bánt – mondta Abonyi a videóriportban.

Az édesvízi medúza Kínából, a Jangce-vidékéről ered, innen került Európába a 18. században, elsősorban a botanikus kertekbe importált vízinövényekkel. Magyarországi észlelését elsőként 1960-ban publikálták, a Drávában Őrtilosnál találták meg a fajt. Vagyis már régebb óta velünk él, de csak most érzékelhető jobban, mert a vizek melegedése miatt egyre gyakrabban fordul elő a szabad szemmel is látható medúza alakban.

A melegedés mellett Abonyi András kitért a folyószabályozások negatív hatásaira is. A Duna az egyik legerősebben ember által befolyásolt folyó, a természetes csatolt ártereit és holtágait elvesztette.

Minél ritkábban csatlakozik a főághoz egy mellékág, például azért, mert a vízjárásba is belenyúltunk vagy egyre több a kisvizes vízjárás, annál kedvezőbbek a körülmények a medúzáknak

– mondta a szakértő.

Vagyis a klímaváltozás és a környezetrombolás által egy olyan komplex változás zajlik, amelynek egyik indikátora az, hogy a medúza forma gyakrabban kialakul.

A folyók szabályozása elsősorban nem a medúzák megjelenése miatt jelentős, hanem a szárazodás miatt.

Abonyi András kiemelte, hogy az Alföld illetve a Duna-Tisza közének szárazodásáért szinte kizárólagosan, de legalábbis nagyon nagy mértékben a folyószabályozás a felelős.

Az ökológus szerint ezen a téren mindenképp kongatni kell a vészharangot, és szakmai körökben egyetértés van abban, hogy jelenleg ez a legnagyobb probléma – olvasható a greenfo.hu cikkében.

Szöveg: Átlátszó, Fülöp Orsolya — Videó: Pápai Gergely