Nemrégiben megjelent egy olyan elemzés a klímaváltozás kapcsán, mely szerint télen kemény fagyokra, nyáron közel 50 fokos hőségre kell felkészülnünk, és ez teljesen át fogja alakítani a mezőgazdaságot is. Ráadásul már nincs értelme megelőzésről beszélni, hanem az energiát inkább az alkalmazkodásra kellene fordítani. Molnár László meteorológus 24.hu-nak adott interjúját ebben a cikkben foglaltuk össze.

Az alábbiakban Török László (MezeoPlaza) véleménye olvasható a téma kapcsán. Török László meteorológus rendszeresen közöl 30 napos időjárás-előrejelzéseket és elemezéseket az Agroinformon, kövesse az Időjárás rovatot.

Szinte lehetetlen számon kérni a jóslatok bekövetkezését vagy elmaradását

"Nagyon divatos téma manapság a klímaváltozás. Sokan sokfélét állítanak ezzel kapcsolatban, sajnos ezen állítások bekövetkezését, vagy épp elmaradását nem lehet számon kérni rajtuk, mivel a jóslatok igen hosszú távra (30, 40 vagy akár 100-200 évre) szólnak és a ma embere (legalábbis a többség) már nem fog élni akkor.

Ettől függetlenül foglalkoznunk kell a dologgal, hiszen a klímaváltozás természetes jelenségként évezredek óta (legalábbis erről az időszakról vannak írásos emlékek) kíséri az emberiség történetét.

Földművelés Grönlandon

Nem kell nagyon messzire visszamennünk az időben ahhoz, hogy egy igen meleg időszakot találjunk (körülbelül i.sz. 800-1100 között), amikor Grönlandon a vikingek földet műveltek, állatot tenyésztettek, vagyis akkor nem fedte jég Grönlandot és a sarkvidéki területeket (vagy legalábbis jelentős részüket) sem.

A magyarok honfoglalása is erre az időszakra datálható, amikor beözönlöttek a nagyrészt lakatlan Kárpát-medencébe.

Mi okozta a lakosság csökkenését a Kárpátok gyűrűjében? Az i.sz. 500-800 között beálló hűvös, száraz időjárás. A Római Birodalom is az időszak elején esett darabokra, így a honfoglalás idejére már nem maradt komoly katonai erő a Dunántúlon, valamint a medencében élő barbár törzsek a legelők kiszáradása miatt a hegyek lejtőinek közelébe húzódtak, ahol még esett eső és legelhettek az állatok. Az időjárás ridegebbre fordulása miatt csökkent a lakosságszám is, így nem voltak képesek komoly ellenállást tanúsítani a bevándorló magyar törzsekkel szemben.

Visszatérve az 1200-as évekre, akkor már véget ért a meleg periódus, következett egy újabb hideg, száraz időszak (ez nem csapadékmentességet jelent, csak a korábbi, csapadékban dúskáló korhoz képest csökkent jelentősen a csapadék mennyisége).

kukorica

A klíma változása időről időre bekövetkezik – Fotó: Shutterstock

Királyválasztás a Duna jegén

A lehűlést alátámasztó tény, hogy 1241-42-ben a tatár hordák a befagyott Dunán átkelve le tudták rohanni a Kárpát-medence védelmében élő nemzeteket.

Sőt, ez a hideg kitartott egészen 1458-ig is, hisz egyik legnagyobb királyunkat - Mátyást- abban az évben januárban, a befagyott Duna jegén választották királlyá (utána, mint tudjuk, a koronázása kissé elhúzódott).

És még sorolhatnám a történeti eseményeket, melyek meghatározó klimatikus viszonyokhoz köthetők. A fent felsorolt eseményeket leletek, krónikákban fennmaradt írások támasztják alá. Sajnos pontos, számszerű adatok a technika korabeli fejlettségi szintjén nem álltak rendelkezésre (hiszen akkor még sem a hőmérőt, sem a barométert nem találták fel)."

Mennyire extrém az extrém?

A fenti tényeket azért említette Török László, hogy lássuk, nem egyedi, "sohasem volt még ilyen időjárásunk" dolgokról szólnak a különböző jóslatokban szereplő extrém értékek. A jelenleginél voltak már jóval melegebb és hűvösebb, valamint csapadékosabb és szárazabb időszakok is az emberiség történelmében (és azt megelőzően is).

Szerinte nagyon gyerekcipőben jár még a meteorológia klímamodellezzéssel foglalkozó ága, sok kísérletet kell még végezni, jó közelítő megoldásokat kell készíteni, meg kell találni és be kell építeni (jól!) minél több, jelenleg még kutatás alatt lévő folyamatot a modellekbe, akkor talán tudunk jó becsléseket is tenni a következő évtizedekre.

Szerinte ennek még nem érkezett el az ideje.

Mennyire megbízhatóak a klímamodellek? – Fotó: Shutterstock

Nagyobb figyelmet kellene fordítanunk a klímatörténészek munkájára

Úgy gondolom, nagyobb figyelmet kellene fordítanunk a klímatörténészek munkájára..., hiszen egyszer már bekövetkezett eseményeket és a túlélésükhöz szükséges életmódot írnak le.

Egy dolog jelenthet egy kis könnyebbséget a mai embernek, a technika fejlettsége. Sokkal könnyebben és gyorsabban tudunk kidolgozni olyan eszközöket vagy alkalmazni bizonyos módszereket, amivel a klímaváltozás hatásait képesek lehetünk őseinknél jobban kezelni. Persze az is előfordulhat, hogy a nagy igyekezetben (a légköri folyamatok hiányos ismerete miatt) túllövünk a célon.

A gazdálkodásban is alkalmazkodni kell a változó körülményekhez. Hosszútávra tervezni nehéz, de a következő évekre-évtizedekre már jó tendenciákat mutat az elmúlt pár év gyakorlata. Jelentős változások tapasztalhatók a Kárpát-medence csapadékeloszlásában is, nyugaton és északon jelentős csapadéktöbblet, az Alföldön pedig hiány keletkezik az év folyamán. El kellene indítani egy öntözést támogató agrárpolitikát, ki kellene alakítani a csatornák, víztározók hálózatát (ott is ahol bőségesen van csapadék).

Az Árpád-házi királyok uralkodása idején (kb. 1000 és 1300 között) egy igen fejlett gát-, és víztározó rendszer épült ki a Kárpát-medencében, amivel akkor nagyon jól tudták kezelni az árvizeket és az esetleges szárazabb időszakokat is.

Azóta eltelt sok év, a történelem viharai (tatár, török, Habsburg, ...) eltüntették még a nyomát is (régészeti módszerekkel tárták fel a gátrendszer maradványait)."

Török László azzal zárta sorait, hogy nem adna tanácsot azzal kapcsolatban, hogy mit érdemes termeszteni ilyen körülmények között. Fontosnak tartja, hogy nyitott szemmel járjunk, és keressük a megoldásokat. Mint írja, biztosan vannak más égöveken olyan növények, melyek megoldást jelenthetnek a hazai problémákra. Esetleg technológiai fejlesztéssel is kísérletezhetünk.

"... már nem a megelőzésre kell fordítani az energiáinkat, mert az kárba vész ..." – veszett fejsze nyele volt az már régen is, írta Török László. A klímaváltozást megállítani, megelőzni nem lehet. Alkalmazkodni hozzá viszont kötelező.

Megkezdődött a klímaösszeomlás az ENSZ főtitkára szerint

Hogy már nem a megelőzésre kell fordítani az energiát, azt a Meteorológiai Világszervezet (WMO) szerdai bejelentése is alátámasztja.

A WMO szerint a Föld északi féltekéjén az idei nyár volt a valaha mért legmelegebb. Egyben azt is közölték, hogy az idei volt a valaha rögzített legforróbb augusztus, az iparosítás előtti korszak átlagánál feltehetően 1,5 Celsius-fokkal melegebb, illetve egyben a második legmelegebb hónap 2023 júliusa után.

Carlo Buontempo, a Copernicus klímaváltozási szolgálatának igazgatója szerint amit most látunk, a szélsőséges jelenségek, az a tény hogy a rekordok megdőlését elősegítő feltételek tartósan fennállnak, ezek az éghajlat melegedésének világos következményei.

2023 augusztusa a tenger felszínén mért hőmérséklet szempontjából is rekorder: a globális átlag 20,98 fok volt. António Guterres ENSZ-főtitkár szerint „megkezdődött a klímaösszeomlás" (444.hu).