Egyelőre szinte semmi nyoma annak, hogy a globális élelmiszer-előállítás fordulatot venne a fenntarthatóság irányába. A mezőgazdaság kibocsátásának növekedése lassuló tendenciát mutat, eközben a világ népessége folyamatosan növekszik. Ezáltal inkább gyorsuló kibocsátásra lenne szükség, hiszen nagyobb a kereslet az élelmiszerek iránt - derült ki az Amerikai Mezőgazdasági Minisztérium jelentéséből.
Lesújtó várakozások
Az előrejelzések korábban arról szóltak, hogy a fenntarthatóság jó irányban halad, most viszont nagyon úgy tűnik, hogy nem minden alakul úgy, ahogy azt elvárnánk. A környezetkímélő és innovatív termelési technológiák teret nyertek, így még a fejlett országok is a földek, valamint a természeti erőforrások intenzívebb felhasználásának növekedésével termelik meg az élelmiszerek, illetve azok alapanyagainak nagy részét.
Nagyon úgy fest, hogy lehetetlen küldetés belátható időn belül fenntartható irányba terelni a bolygó élelmiszer-előállítását. Ennek egyik oka, hogy a globális mezőgazdasági kibocsátás nagyjából 20 éve egyre lassabban növekszik. Ez annyit jelent, hogy a már termelésbe bevont földeket egyre intenzívebb és egyre talajrombolóbb termeléssel próbálják művelni. De még ez sem elég ahhoz, hogy a szántóterületekkel és legelőkkel lépést tudjanak tartani a mezőgazdasági kereslet élénkülésével - írja meg a Napi.hu.
A folyamat főként ott okoz problémát, ahol amúgy is népességrobbanással küzdenek, ahol alacsony a jövedelem. Ettől függetlenül kihat minden fejlődő országra, ahol a kereslet egyre nagyobb mértékben haladja meg a kínálatot.
Hogyan jutunk elegendő élelmiszerhez?
A mezőgazdasági kibocsátást három módszerrel lehet növelni. Az egyik, ha a termőterületeket növeljük, a másik, hogy az egy hektárra jutó hozamot növeljük, a harmadik pedig, hogy engedjük a legújabb technológiák gyors térnyerését.
Az egy hektárra vetített hozamnövelésnek azonban hatalmas ára van. Ugyanis ha a talajt intenzívebben használjuk, valamint ezt az egyre növekvő műtrágya és vegyszerhasználattal párosítjuk, akkor mindez évtizedeken belül terméketlenné teheti az amúgy sem túl jó állapotban lévő földeket. Az sem jelent megoldást, ha az öntözött területeket növeljük, hiszen így általános ivóvízhiány alakulhat ki az adott térségben. A klímaváltozás pedig így is egyre kiszámíthatatlanabbá teszi az éves várható terméshozamot.
A fejlődő országokra mindig nagy hatással volt egy-egy külső zavar, hiszen legyen szó aszályról, vagy éppen egy háborús konfliktusról, mind befolyásolja az adott esztendőben megtermelt növények mennyiségét, valamint azok eladhatóságát.
Mindez azt jelenti, hogy a világ nagyobb részén sajnos nem a fenntartható agrártermelés a prioritás, így nem sok esélye van arra, hogy a folyamatos mennyiségnöveléshez hozzászokott termelést rövid idő alatt fenntarthatóvá tegyék.
Miért lassul a mezőgazdasági termelékenység növekedése?
A tendenciának több oka is lehet, hiszen a mezőgazdasági termelékenység több tényezővel van összefüggésben. Az egyik ilyen, hogy a nemrég végzett tanulmányok kimutatták, az éghajlatváltozás, valamint az ehhez kapcsolódó időjárási sokkok, mint például a hatalmas szárazság, lelassították vagy csökkentették a mezőgazdasági hozamok növekedését. Minél gyakoribbak és minél szélsőségesebbek lesznek ezek a jelenségek, annál nagyobbak a negatív hatások is. Ide tartozik továbbá az új kártevők és betegségek, valamint az ezekkel szemben ellenálló gyomok megjelenése. Ez ugyanis néhány esetben szintén csökkentette a terméshozamot.
Egyelőre nem sok esély van arra, hogy az élelmiszer-előállítást fenntartható irányba tereljük - fotó: pexels.com
A harmadik ok lehet az új termelékenységnövelő technológiák fejlesztési ütemének lassulása. A kutatások rávilágítottak arra, hogy az egyes állami mezőgazdasági kiadások csökkenése a fejlett országokban összefüggésbe hozható a fejlesztések növekedésének hosszú távú csökkenésével. Viszont nem ritka jelentés, hogy a gazdálkodók a világ különféle régióiban csak lassabban vezetik be és alkalmazzák ezeket a továbbfejlesztett technológiákat. A fejlődő országok nem minden esetben férnek hozzá az új gépekhez és eszközökhöz, pedig ezek számukra is megkönnyítenék a mindennapos munkát.
Mindenképpen figyelembe kell venni azonban, hogy a mezőgazdaság termelékenységének növekedése országonként eltér. 1991 és 2020 között a legjelentősebb országokban, mint Kína, Brazília, Mexikó, vagy éppen Ukrajna, több mint 2 százalékkal nőtt a termelés. Ugyanebben az időszakban a növekedés Kanadában, Oroszországban, illetve Indiában csupán évi 1-2 százalék között mozgott. Az érték évről-évre ingadozik, aminek a fő oka a szélsőséges időjárási jelenségek és egyéb külső tényezők.
Mi lehet a megoldás?
A szakemberek, a civilek, valamint a kormányzati szervek több megoldást látnak, amely enyhíthetne a folyamat negatív hatásain. Az egyik ilyen javaslat a húsfogyasztás drasztikus csökkentése, bár itt is vannak érvek és ellenérvek, így nem teljesen egyértelmű, hogy ez vajon valódi megoldást jelentene-e a problémára. A legelők többsége ugyanis így valószínűleg gabonatermő-területté válna, ezáltal szinte alig maradna védett természeti terület.
A másik lehetőség az innovatív élelmiszerek fogyasztása. Ez valamennyire összekapcsolódik az előzővel, hiszen itt olyan állati eredetű húsokhoz hasonló, növényi alapanyagból készült "műhúsok"-ról van szó, amelyek gyártása egyre nagyobb méreteket ölt. Az ellenzők itt is megjelentek és hozzátették, hogy ezek az élelmiszerek sokaknál gyomorpanaszokat okoznak. Igen érdekes felvetés volt továbbá a rovari fehérje fogyasztása, ami a társadalmi ellenállás miatt a fejlett országokban nem valószínű, hogy megvalósulhatna.
A tervek tehát sorra buknak el, mivel senki sem igazán tudja, hogy mi a legjobb megoldás annak érdekében, hogy a mezőgazdaságot ismét egy fenntarthatóbb irányba tereljük. Sokan aggódnak, hogy az egyes reformok miatt nem-e kerül veszélybe a kontinensek önellátása. Az eddig elért eredményeket pedig könnyen lenullázhatják a fejlődő országokban jelenlévő, folyamatosan növekvő károsanyag-kibocsátás.
Van azért jó hír is!
A fejlett országok szerint az innováció és a kutatásokra fordított pénz hosszú távon fenntarthatóvá teheti az élelmiszer-előállítást. Amerikában például mind a gabonafélék, mind a kukorica-termőterületek nagy részén génmódosított növényeket termesztenek, amik rekordmagas hozamot hoznak az ország számára. Az újonnan kifejlesztett és átalakított gépeknek és eszközöknek, valamint az informatikai megoldásoknak köszönhetően ezek a technológiák fenntarthatóságot hozhatnak a mezőgazdaságban.