A mezőgazdaság gyökeresen átalakítja az ökoszisztémákat, és az életközösségek egésze igyekszik alkalmazkodni ehhez – írja az ng.24.hu.

Azt tudjuk, hogy a mezőgazdaság gyökeresen átalakítja a környezetet, most azonban német kutatók azt mérték fel, hogy ezek a változások hogyan hatnak a teljes ökoszisztémákra. Alpesi legelőktől kezdve észak-német síkvidéki nedves rétekig megvizsgálták a területeket – a mikrobáktól a nagy méretű ízeltlábúakig – annak függvényében, hogy mennyire intenzív az adott területen a mezőgazdaság.

De mit nevezhetünk mezőgazdaságnak egy réten? Gyakran az egykori vadvirágos kaszálórétek helyét „művelt rétek" foglalják el, azaz felszántva az eredeti rétet a tulajdonos speciális fűmagkeverékkel veti be azt, majd műtrágyázza. És míg egy természetes rétet egyszer vagy kétszer lehet kaszálni, a „művelt" rétet többször, tehát több állatot lehet takarmányozni a hozammal. A réten végzett munkákat lehet visszafogottabban vagy intenzívebben is végezni – erre vonatkozott a felmérés.

Két tényező lényeges: a rendelkezésre álló táplálék mennyisége és a zavaró hatások mértéke. A zavarásmentes, táplálékszegény ökoszisztémák a lassú élőlényeknek kedveznek, amelyek takarékosabban bánnak az erőforrásaikkal, lassabban növekednek, ritkábban szaporodnak, viszont általában nagyobb termetűek és hosszabb ideig élnek. Ha pedig táplálékban gazdaggá válik a környezet, az a gyorsabb állatoknak kedvez, melyek apróbbak, több tápanyagot forgatnak át, rövidebb ideig élnek, és gyakrabban szaporodnak. A kutatás során sikerült kimutatni, hogy az intenzív mezőgazdálkodású füves területeken utóbbiak veszik át a vezető szerepet az ökoszisztéma minden szintjén.

rét

Sok helyen az egykori vadvirágos kaszálórétek helyét „művelt rétek" foglalják el – fotó: Pixabay

Ezek a rendszerek mezőgazdaságilag eleinte produktívabbak és magasabb hozamokat adnak, azonban így lecsökkenhet a széntárolási képességük, az elszivárgó tápanyagok pedig szennyező hatást eredményeznek – mondta a kutatás vezetője.

A természetes ökoszisztémák sokszínűek és ellenállók a környezeti kihívásokkal, például az extrém időjárási eseményekkel szemben, az intenzívebb mezőgazdálkodással viszont valószínűleg világszerte felgyorsítjuk az ökoszisztémákat, amivel nagyon sok élőlényt veszítünk el.