A lokalitás az egyik kulcsa a biztonságos élelmiszer-ellátásnak – fotó: pexels.com
„A fogyasztói szokásainkat minél olcsóbban kiszolgáló ipari mezőgazdaság és az ehhez kapcsolódó világméretű élelmiszer-kereskedelem térnyerésével most kiderült, előkészítettük az utat egy járványügyi válsághoz. Téves stratégia tehát ezek változatlan újraindításában gondolkodni” – hívja fel a figyelmet Dr. Drexler Dóra, az ÖMKi ügyvezető-kutatója. A szervezet álláspontja szerint már megmutatkoztak a kilábalás helyes irányának útjelzői is. A piac a sokkhatás után Európa-szerte rövid idő alatt reagált: lendületet vettek a helyi élelmiszer-ellátási önszerveződések, a kosárközösségek, a dobozrendszerek.
Szükség van fogyasztói tudatformálásra a magyar biotermékek népszerűsítése érdekében – fotó: unsplash.com
„A kibontakozó talajtól-tányérig trend egy új élelmiszer-ellátási paradigma megerősödését vetíti előre, egyúttal rámutat a jelenlegi élelmiszer-termelési struktúra alapvető hiányosságaira. A válság lehetőség egy agroökológiai módszerekkel kidolgozott, valóban fenntartható megoldásokon alapuló európai reformra”– mutat rá az ügyvezető. Az agroökológia önálló tudományág. Arra keresi a választ, milyen természeti törvényszerűségeket tud a javára fordítani az emberiség annak érdekében, hogy az élelmiszertermelés hatékonyságát fenntartható módszerekkel biztosítsa, illetve fokozza.
A szervezet módszertani javaslatokat fogalmazott meg a jövő hazai élelmiszer-ellátásának reformjához – fotó: ÖMKi
Az Európai Unió a Zöld Megállapodásban (European Green Deal) úttörő módon már lefektette a fenntarthatósági fordulat irányelveit, ennek szellemiségében zajlik az úgynevezett „Termelőtől a Fogyasztóig stratégia” (Farm to Fork strategy) kidolgozása is. Mivel már most mutatkoznak jelek arra, hogy az európai országok egy része a gazdasági válságra hivatkozva elodázná a zöld agrárfordulatot a Közös Agrárpolitikában, az ÖMKi módszertani javaslatokat fogalmazott meg a hazai élelmiszer-ellátás – a jövő iránt felelősséget vállaló – reformjához.
Az ökomenza modell nem utópia – fotó:pexels.com
A szervezet álláspontja szerint elsősorban fenntartható termékpálya-modellekben kell gondolkodni, ezek kialakítását és piaci életképességét kell a jövő agrártámogatási rendszerével elősegíteni. Ehhez az ÖMKi a pontszerű pénzügyi beavatkozások helyett az „élő laboratórium” módszertan rendszerszintű alkalmazását szorgalmazza: tartós megoldások ugyanis csak a termékpályák szereplőinek aktív bevonásával születhetnek.
Az élő laboratóriumok a hazai gazdák tartós megélhetését szolgáló új üzleti modellek inkubátorai is lehetnek – fotó: ÖMKi
Az alkalmazott kutatás-fejlesztési platformként működő élő laboratóriumok a Horizon Europe európai kutatási keretprogram szerint is az agroökológiai átállás motorjai, de a hazai gazdák tartós megélhetését szolgáló új üzleti modellek inkubátorai is lehetnek. „A szükséghelyzet robbanásszerű kereslet-növekedést eredményezett a helyi termékek piacán. Ennek fenntartása a válság szülte lehetőség, amely együtt kell járjon a hazai élelmiszer-termelés innovatív, fenntartható pályára állításával.” – mutat rá Dr. Drexler Dóra.
Tartós megoldások csak a termékpályák szereplőinek bevonásával születhetnek – fotó: ÖMKi
Az ÖMKi a termelési oldal átalakítása mellett – nemzetközi mintára – a fogyasztói tudatformálást, a hazai ökológiai termékek és a rövid ellátási láncok népszerűsítését tartja elengedhetetlennek annak érdekében, hogy az itthon megtermelt, fenntartható élelmiszer ne csak export-piacokra kerüljön, hanem minél inkább a magyar emberek egészségét szolgálja.
