A Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Kutatóintézetében akár egy mobiltelefonon behívott térképre rábökve azt is meg tudják mondani, hogy az adott helyen milyen erdő, mezővédő erdősáv vagy gyümölcsös ültethető, mégpedig olyan, amely a klímaváltozás közepette, évtizedek múlva is nem egy senyvedő, száradó, hanem erős, egészséges fákat tud majd megtartani, nevelni – írja a novenyvedoszer.hu
.jpg)
Amit most elültetünk, azt száz éves koráig majd több nemzedék ápolja – fotó: pixabay.com
Azok az arborétumok, amelyek rendelkeznek a közelükben patakkal, folyóval, nincsenek annyira kiszolgáltatva az elemeknek. A melegedés hatására a fenyőfélék egyre jobban kikopnak a köztudatból, ezért az egyetem azt javasolja a kertépítőknek és az otthon kertészkedőknek, hogy a fenyők helyett inkább lombos fákat válasszanak, az örökzöldek helyett örökzöld lombos fajokat, hiszen ez az irány lesz tartható.
Borovics Attila, a Sárvári Arborétumban működő kutatóintézet főigazgatója az agrárium számára is fontos kutatással kapcsolatban elmondta, hogy amit most elültetünk, azt száz éves koráig majd több nemzedék ápolja, jó lenne látni – mint egy jövőkutatónak –, hogy mi lesz száz év múlva.
Az erdészeti szakma pontosan ez a hosszú távúság és a fenntarthatóság – az hozta létre ezt a hivatást, hogy mindig legyen erdő. Az elmúlt években folyamatosan próbáltuk kitalálni, hogy mi lesz a következő évtizedekben, emiatt is lettünk vezetők a klímaváltozás okozta hatások felmérésében és az alkalmazkodásban. Az Alföld elsivatagosodásától kezdve, a középhegységeinkben is sokat változik az, hogy melyik faj érzi jól magát
– hangoztatta a főigazgató.
A víz az életeleme az erdőnek és az erdei fáknak – fotó: pixabay.com
A július azért kulcsfontosságú hónap, mert ilyenkor növekszik legintenzívebben a fa, ezért ha ekkor nincs elegendő csapadék, akkor a növény megáll a fejlődésben, ami egészen máshogy csapódik le a bükk esetében, vagy a tölgyeseknél.
Az alföldi növényeknél elsősorban nem a légköri páratartalomnak, hanem a talajban lévő víznek van jelentősége. A víz az életeleme az erdőnek és az erdei fáknak. A szakember szerint érdemes megnézzük, hogy a júliusi időszakban mennyire párás a levegő.
Amennyiben nagyon párás, akkor a mátrai bérctetőkön a lucfenyő, vagy a bükk is megél, lejjebb a déli oldalon a tölgy, a hegy lábánál már a csertölgy található meg, mert más a páratartalom. Sopronban ennek a harminc éves átlaghoz viszonyítását végezik – mérhető, modellezhető és száz évekre előre egy adott helyszínre megmondható, hogy mire van szükség, hogyan viselkedik majd ott a növény. A jövőre vonatkozó tervezést az új erdő telepítésénél elvileg kötelező lenne figyelembe venni.
A lucfenyő a jóval hűvösebb és nedvesebb éghajlathoz szokott, ezért hazánkban évek óta folyamatos klímastressz éri. A túlságosan meleg időjárás és a gyakori hőhullám mellett a szárazság is ront a helyzetén, mert a vízhiány miatt a fák kevesebb gyantát termelnek, ami lényegesen gyengíti a kártevőkkel szembeni ellenálló képességüket.
A termőhely nézegető rendszer eredményeképpen – mobiltelefonon keresztül – a gazda megtudhatja, hogy egy adott termőhelyen milyen növényre van szükség: milyen fa lesz a megoldás egy fasor esetében, vagy egy erdő telepítésnél.
