2030-ra kell elérnie Ausztriának is a tagországok számára előírt klímavédelmi célokat. A környezetvédelmi minisztérium korábbi terve a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését illetően nem felelt meg az uniós követelményeknek. Az osztrák kormány ezt követően igyekezett tökéletesíteni a tervet, amelyet nyilvános vitára bocsátott, ennek keretében a nemzeti energia- és klímavédelmi tervet 55 tekintélyes klímakutató is értékelte – írja az infostart.hu.
A korlátozással a közlekedési balesetek okozta halálesetek száma is csökkenne – fotó: pixabay.com
Sebességkorlátozás és távolságarányos útdíj
Az ORF közszolgálati médium tudósítása szerint a grazi egyetem kutatója, Karl Steininger úgy fogalmazott, hogy Ausztria egyértelműen teljesítheti klímavédelmi céljait, mert az intézkedések jó alapot kínálnak a kibocsátás terén mutatkozó elmaradások megszüntetéséhez.
Az intézkedések között szerepel a sebesség csökkentése óránkénti 100, 80 és 30 kilométerre az autópályákon, az autóutakon, illetve a lakott területeken.
A prognózis szerint ez nem csak az üvegházhatású gázok kibocsátásának a csökkentését eredményezheti, hanem jelentősen, mintegy 28 százalékkal csökkenhet a közlekedési balesetek okozta halálesetek száma. A javaslatok között még az is szerepel, hogy távolságarányos útdíjat kell bevezetni az autópályákon és autóutakon a személy- és teherforgalomban.
Többféle javaslat született
Az alsó-ausztriai Laxenburgban működő Alkalmazott Rendszerelemző Nemzetközi Intézet kutatója, Keyvan Riahi szerint jelentős szén-dioxid-kibocsátás-csökkentés érhető el a nap- és szélenergia áramtermelő kapacitásának fokozott biztosításával, valamint a távfűtés dekarbonizálásával.
A kutatók szerint jelentős eredmény garantálható azzal, ha hulladékégetéskor a keletkező szén-dioxid leválasztásra és tárolásra kerül vagy az épületekben gyakrabban alkalmaznak hőpumpákat, illetve ha a fűtési, a szellőztető és a légkondicionáló rendszereket fokozott mértékben megújuló energiával működtetik.
Az osztrák meteorológus és klímakutató, Helga Kromp-Kolb szerint mind a mezőgazdaság, mind az erdészet, mind pedig a táplálkozás terén számos olyan alternatíva létezik, amely a cél érdekében hatékony lehet. Például bővíteni kellene az ökológiai gazdálkodást, csökkenteni kellene az élelmiszer-pazarlást, és lényegesen fenntarthatóbb táplálkozásra – azaz több növényi és kevesebb állati termék fogyasztására – lenne szükség.
A kutatók szerint jelentős eredmény garantálható lenne azzal, ha hulladékégetéskor a keletkező szén-dioxid leválasztásra és tárolásra kerülne – fotó: pixabay.com
Sokan támogatják a fosszilis tüzelőanyagok alkalmazásának beszüntetését
A Bécsi Közgazdaság-tudományi Egyetem Ökológiai Intézetének munkatársa, Benjamin Schemel, viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy a javasolt intézkedések némelyike a lakosság körében nem lesz túl népszerű.
A Gallup közvélemény-kutató intézet felmérése alapján kiderült, hogy jelentős az ellenállás a közúti forgalom sebességkorlátozásával, mint ahogy a belső égésű motorral felszerelt új autók gyártásának tervezett beszüntetésével kapcsolatban is.
A felmérés szerint azonban a tömegközlekedést, valamint a kerékpárutak fejlesztését a megkérdezettek többsége támogatja. Ugyancsak sokan támogatják a fosszilis tüzelőanyagok alkalmazásának beszüntetését és ezzel összefüggésben a megújuló energiaforrások használatára történő áttérést
Szakértők szerint az osztrák kormány a kutatói értékeléssel iránymutatást kapott arra nézve, hogy melyek azok az intézkedések, amelyekre az EU klímavédelmi céljainak megvalósításában támaszkodhat.
Minden uniós országnak kötelező
A nemzeti energia- és klímavédelmi terv kidolgozása valamennyi uniós országnak kötelező, ebben meg kell határozni, hogy tagállamok miként kívánják elérni az EU célkitűzéseit. A dokumentumot 2024 júniusáig kell benyújtani az Európai Bizottságnak.
Az osztrák szövetségi környezetvédelmi ügynökség számításai szerint az előírt uniós célok megvalósításához az eddig előirányzott intézkedések nem elegendők, Ausztriának ugyanis 2030-ra a 2005-ös szinthez képest 48 százalékkal kell csökkentenie az üvegházhatású gázok kibocsátását, de a mostani intézkedésekkel még csak 35 százalékot érnének el.
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
